A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XiX. ULKS. sággá emelese is ; mégis nagymérvű, majdnem hálátlanságszámba menő bizalmatlansággal visel­tetnek e kettős monarchia külpolitikája iránt. Az eddigi hibákat meg kell corrigálni, a mi nem is oly nehéz feladat, ha Magyarország és a magyar nemzet irányában úgy Törökországgal már régebb idő óta meglevő, mint a balkan népek­nél legalább is az újabb időben nagy mérvben mutatkozó rokonszenv és barátságos érzületek felhasználásával nemcsak a czélok a most kifejtett magyar felfogással egyezőleg tűzetnek ki, hanem az alkalmazandó eszközök és módozatok és eljárás is ennek megfelelően választatnak meg. Azért mindenekelőtt el kell hárítanunk min­den kételyt és annak a gyanúnak még az árnyékát is, mintha mi keleten hódítani kívánnánk. Azt a meggyőződést kell keltenünk a balkán népekben, hogy nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem egyáltalán a kettős monarchia és annak külpolitikája sem vezéreltetik hódítási vágytól és nem akara Balkán-államok és népek szabad és független fejlődése elé akadályokat gördíteni. Azért szívesen hozzájárulok azon helyeslés­hez, a melynek az albizottság jelentése kifejezést ad, hogy a külügyminister ur elődjének eljárásától lényegesen eltérőleg, különös melegséggel emlékezik meg Bulgáriáról és tartózkodik az olyan sértő kifejezésektől, a milyeneket elődje Szerbiával szem­ben alkalmazott, sőt törekszik Szerbia és a kettős monarchia között úgy politikai, mint gazdasági téren egy jobb, barátságosabb viszony létesítését egyengetni és előkészíteni. A mi csak dicsérendő törekvés, és azért a legkevésbbé sem zárja ki azt, hogy a kereskedelmi szerződés megkötésénél gazdasági érdekeink megvédésében a szükséges erélvt kifejtse. És itt a t, külügyminister ur figyelmét fel akarom hívni különösen azon körülményre, hogy miután a Szerbiának nyújtandó és nyújtható ked­vezmények főleg a magyar nyerstermények s a magyar mezőgazdasági érdekek rovására esnek ki, viszont a concessiók túlnyomó része, a mit Szer­biától nyerhetünk, az osztrák ipar javára szolgál, tartsa kötelességének, a mint mind a két állam közös szervének és képviselőjének hivatásából folyik, nemcsak Ausztria, hanem Magyarország érdekeit is egyaránt érvényre juttatni. Nem szabad tehát oly engedmények terére lépnünk, hogy Magyarország mindkét esetben a rövidebbet huzza ; hogy a Szerbiának adandó con­cessiók és megfordítva, a Szerbiától nyerhető concessiók is mind csak Magyarország hátrá­nyára és Ausztria előnyére szolgáljanak. Szüksé- ges eg\ középutat követni és Magyarország mező- gazdasági érdekeinek legalább is a legvitálisabb részét megvédeni. Azért nagyon ajánlom és el­várjuk, hogy e részben at. minister ur egész erély- Jyel f°SÍa támogatni Magyarország és a magyar kormány álláspontját, hogy különösen az állat­egészségügyi conventió Szerbiával meg ne ujit- tassek, mint a mely Magyarország közgazdasági es mezőgazdasági érdekeinek egyik legvitálisabb, U2 legfontosabb ágát, állattenyésztésünket és állat­kivitelünket veszélyeztetni lenne alkalmas. Én a t. külügyminister úrról feltételezem, eddigi nyilatkozatai alapján, melyet az albizott­ságban nagy örömünkre és megnyugvásunkra tett és a melylyel alkotmányos érzületéről adott tanúságot, hogy ő ezeket a szempontokat figye­lembe fogja venni és feladata magaslatán fog állani külpolitikai érdekeink megvédése tekinte­tében. De a mint bőven kifejtettem az albizott­ságban és itt csak röviden ismétlem, azt is fel­tételezem róla, hogy helyesen fogja fel közjogi állásának jelentőségét és nem fog, mint egyik­másik elődje tette, magának közjogi állásával ellentétes, őt meg nem illető cancellári minőséget tulajdonítani, hanem megmaradván tisztán kül- ügyministeri hatáskörében, mint a kettős mon­archia külügyministere, a mely úgyis elég tekin­télyes állás, e feladatát híven fogja betölteni s ennélfogva tartózkodni fog minden irányban a belügyekbe való minden beavatkozástól. Viszont positiv irányban nem fogja elfelejteni, hogy ő két önálló államnak közös szerve, a melyek egy­mással teljesen egyenjogúak, a mely egyenjogú­ságot Magyarország részére az 1867 : Xll.-tczikkben lefektetett paritas teljesen biztosit, s hogy ezt minden ténykedésében, minden működésében úgy kifelé, mint befelé mindig ki fogja domborítani és nem bujtatja el Magyarország állami önálló­ságát Ausztria mögé, mint a hogy mi nem kívánjuk a független és önálló Ausztriát Magyarország mögé elbújtatni. Feltételezem róla, hogy valahányszor bármelyik politikai vagy gazdasági érdek meg­óvásáról van szó, mind a két állam érdekét egy­aránt fogja gondozni s nem fogja Magyarország érdekeit Ausztria érdekeinek alárendelni, a mint mi sem kívánjuk, hogy Ausztriának bármely jogos érdeke áldozatul essék. Mi nem kívánunk és nem követelünk mást, csak az egyenjogúság, a paritas szigorú megtartá­sát, a mihez törvényben biztosított állami souve- rainitásunknál fogva teljes jogunk van. Én bízom abban, hogy a t. minister ur ezen elveket szem előtt fogja tartani működésében, s akkor meg vagyok győződve, hogy politikája sikeres lesz minden irányban. E feltevésben a külügyi költségvetést elfogadom s egyúttal az albizottság javaslatát is elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Zboray Miklós jegyző': Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz : T. országos bizottság ! Min­denekelőtt sajnálatomat fejezem ki, hogy az igen t. külügyminister ur nincs a magyar nyelvnek birtokában s igy az országos bizottság meg van fosztva attól, hogy a magyar nyelven tegye magát előtte érthetővé. Remélem, hogy [az igen t. minister ur is érzi ezen hiánynak súlyát, azért bízom abban, hogy mindent el fog követni, hogy a magyar nyel­vet rövid idő alatt elsajátítsa, mert állását csak akkor lesz képes sikeresen betölteni és a magyar nemzetet méltóan képviselni, ha ennek állami

Next

/
Thumbnails
Contents