A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVIII. ÜLÉS. Ill kor vegye fel azon kikötést, hogy a cantinbérlők csakis hazai termésű és közvetlenül a termelőktől beszerzendő bort árusíthassanak.« (Helyeslések.) Zboray Miklós jegyző': Szalay László! Szalay László : Én az albizottságnak most ismertetett határozati javaslatát szükségtelennek és feleslegesnek tartom, és ezzel szemben bátor vagvok proponálni, hogy ennek a határozatnak meghozatalát mellőzni méltóztassék. Az én véle­ményem szerint ezen határozatnak meghozatala első sorban is felesleges, a mennyiben a hadügy- minister úrtól nyert felvilágosítások szerint a jelenlegi bérleti szerződésekben ezek a feltételek benfoglaltatnak. Szükségtelennek tartom to­vábbá azért, mert. ezt a kérdést feszegetni egy­általában nem áll érdekében, Magyarországnak, a mennyiben tudvalevő, hogy a borkivitel és behozatal összehasonlításából az az eredmény állapítható meg, hogy évekre visszamenőleg is jelentékeny az a kivitek többlet, a mit mi Ausztriába exportálunk, és igy szükségtelen egy ilyen intézkedéssel biztosítani, hogy a hazai borok a hazai cantinokban fogyasztassanak, annál inkább, mert tudvalevő, hogy ezekben a cantinokban csakis a rosszabb minőségű, olcsóbb borok fogyasztatnak és azokat messze vidékről hozatni különben sem áll az illetőknek érde­kében. Különben azt hiszem, hogy mi ilyen hatá­rozattal csak tápot adnánk azon ellenségeske­désnek, melyet Ausztria részéről tapasztalunk, s a helyett, hogy a kivánt czélt, vagyis a magyar bor belföldön való fogyasztását biztositanók, épen az ellenkező eredményre jutnánk, vagyis Ausztria ezen a téren velünk szemben retorsióval élne, a mi épen ellenkezőleg, ártana a hazai bortermelés érdekének. A mi a határozat azon részét illeti, hogy a can- tinok bérlői és kezelői csakis direct a termelőktől vásárolják a maguk készletét, én kivihetetlennek tartom, de nem tekintem igazságosnak és mél­tányosnak sem, mert különösen oly vidéken, hol bortermelés nem létezik, hanem messze vidék­ről kell a szükségletet beszerezni, ennek a hatá­rozatnak keresztülvitele egyáltalában lehetetlen volna. Én tehát bátor vagyok indítványozni, hogy ezt a határozatot mellőzni méltóztassék. Okolicsányi László előadó : Van szerencsém kijelenteni, hogy Szalay László t. barátomnak ezúttal kifejtett okait elfogadva, indítványához, hogy ez a határozat mellőztessék, hozzájárulok és a magam részéről is indítványozom, hogy ez a határozat mellőztessék, mert csakugyan e tekintetben sérelemről nem panaszkodhatunk. Égy ilyen határozatnak a meghozatala és ennek külön kimondása az ügynek nem előnyére, hanem csak kárára lenne. Zboray Miklós jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla : T. országos bizottság ! Igen csodálkozom, hogy az előadó ur, ki az albizott­ságban ezt a javaslatot pártfogolta, most ellen­kező álláspontra helyezkedik. Én úgy tudom, hogy az albizottságban ez a javaslat egyhangú­lag ment keresztül, hanem az utóbbi időben keletkezett egy áramlat, nem tudom honnan, és ezen a bortermelés érdekében igen fontos és szükséges intézkedés ellen fordult. A t. közös hadügyminister ur is e mellett nyilatkozott és igy, mondhatni, az egész albizottság annak idejében ezt a határozati javaslatot egyhangú­lag magáévá tette. Mindig megijedünk Ausztriá­tól, és épen az a bajunk, hogy minden kérdés­ben beadjuk derekunkat. Tapasztaltuk mostan is, hogy az osztrák delegátusok minden kérdésben kikelnek mi elle­nünk és mi ezen előzmények után sem tudunk határozott álláspontot foglalni a magunk érdekei mellett. Én már máskor is azon kívánságomnak adtam kifejezést, hogy igen óhajtandónak tar­tanám, ha a hadsereg elláttatnék borral bizo­nyos mennyiségben. Ha jól emlékszem, 1902-ben Francziaországban megindult egy ilyen mozga­lom és a franczia parlament elfogadott egy tör­vényjavaslatot, hogy minden katona naponként és fejenként, ha jól emlékszem, egy negyed liter bort kap. Abban az időben Francziaország nagy borválságban szenvedett, 60 millió hektoliter bora volt s azon nem tudott túladni. Ha a had­sereg ezt a bortermelést igényelni fogja a fogyasz­tók részéről, ez azt nagy mértékben előre fogja vinni. Én ebben a kérdésben nem akartam hatá­rozati javaslatot beadni, hanem felhívtam a had­ügyi vezetőség figyelmét, hogy ezen kérdéssel foglalkozzék. Mi is igen nagy válságban vagyunk borainkat illetőleg és szükséges, hogy azok fogyasztását emeljük, első sorban hazánkban, mert tudvalevő dolog, hogy a kivitelre nem szá­míthatunk, mert mindenütt körül vagyunk véve nagy vámokkal, és ha a hazai fogyasztást nem tudjuk emelni, akkor ezt a válságos kérdést nem tudjuk kellőképen megoldani. Erre való tekintettel, a mint azt felszóla­lásomban mondtam, a honvédelmi minister ur kiadott hasonértelmü rendeletet még 1903-ban 33581. szám alatt, hol kötelezővé teszi a canti- nok bérlőire, hogy hazai bort árusítsanak. Emlékszem, hogy mikor legelőször bejutot­tam a képviselőházba 1890-ben, a megboldogult Baross minister kijelentette egy ülésen, hogy azon fog lenni, hogy Ausztriában is a műbőr- gyártás ellen törvényt hozzanak. Ezt azóta mindig sürgettük és nem tudtuk keresztülvinni. Benn van a kiegyezésben ugyan, de mikor lesz ez végrehajtva, azt a jó Isten tudja meg­mondani. Itt van kezeimben a statistika, hogy Ausztriából 1905-ben bejött Magyarországba 344.378 hektoliter bor, 8,809.450 korona érték­ben, ez évben, október haváig, bejött Ausztriá­ból 280.746 hektoliter bor 7,018.650 korona értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents