A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVIII. i'ï.KS. rendelkezés, a mostani rendelkezés abban különbözik attól, hogy ugyanabban az évben okvetlenül »kell történniük«. Ennélfogva nem lehet a megállapodásnak evvel a szövegezésével összeegyeztetni azt. hogy a mi az egyik évből visszamarad, azt vigyük át a másikba. Ez nem volna practicusan keresztülvihető, mert csak összehalmozást idézne elő évekről évekre, de soha nem volna lezárható a számadás. Egyébként is módjában van az országos bizottságnak e kérdéssel évenként foglalkoznia, a hadügyministerium kimutatásait évről évre bírálat tárgyává tennie s akkor azt a befolyást érvényesítenie e kérdésben, a mi az országos bizottságot megilleti. Nagy Ferencz: T. országos bizottság! Én indítványt tulajdonképen nem tettem, de szó nélkül nem hagyhattam azt, a mit az osztrák kereskedelem ügyi minister ur mondott, mert ő mindjárt észrevette ezt a dolgot és azt mondotta, hogyha az egyik esztendőben bármilyen okból nem kapjuk meg az egész quótát, akkor ti magyarok semmiféle jogigénynyel nem birtok az esetleges kárpótlásra a jövő esztendőben. Ezt mi csak nem fogadhatjuk el, szükséges, hogy egy határozott declaratio történjék azzal szemben, a hogyan az osztrák kereskedelemügyi minis- tér interpretálta a megállapodásokat, a mely interpretatio megfoszt bennünket attól, hogy esetleg csakugyan kárpótlást követelhessünk. Azzal, a mit Sághy Gyula t. tagtársam mondott, hogy a delegatio buktassa meg a had- ügyministert, ilyen dologban nem sokra megyünk, én ezzel szemben azt kérem, hogy kifejezésre juttassuk azt az elvet, hogy a mennyiben bármely oknál fogva nem kapjuk meg az egész quotát az egyik esztendőben, igenis jogunk van arra, hogy a rákövetkező esztendőben kárpótlást kapjunk. Én szóba sem hoztam volna t. országos bizottság ezr, ha az osztrák kereskedelemügyi minister tegnapi beszédében egész világosan ellenkező értelemben nem interpretálta volna a kérdést. Ezt nekünk szó és ellenmondás nélkül hagynunk nem szabad. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha szólam senki sem kíván, következik a szavazás. A határozati javaslathoz Hegedűs Sándor bizottsági tag ur egy módositványt adott be, a mely szerint ezen határozati javaslat II. pontjába ezen szó szurassék be: »ipari«, a mi által ezen pontnak utolsó mondata a következőképen liang- zanék (olvassa): »Ezen kimutatásokban a katonai üzemek által kifizetett munkabérek azon állam ipari quotájába számítandók be, a melynek területén az illető üzem létezik.« Minthogy úgy láttam, hogy a t. országos bizottság ezen módosítást általánosságban helyesli, úgy hiszem helyeselni méltóztatnak, ha a kérdést úgy teszem fel, vájjon ezen negyedik határozati javaslatot ezen módosítással méltóz- Az 1000. évi budapesti delegatio naplója. tatnak-e elfogadni, igen vagy nem ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor kimondom, hogy a határozati javaslatot az országos bizottság ilyen szövegezéssel fogadta el. Okolicsányi László előadó : T. országos bizottság ! A hadügyi albizottság 4. határozati javaslata a következő (olvassa) : »Az országos bizottság az 1906. évi junius 29-én hozott 4. sz. határozat folytán a hadiigy- minister által előterjesztett kimutatásokat tudomásul veszi és utasítja a közös hadügy- ministert, hogy a jövőben is terjeszszen elő kimutatásokat a katonai nevelő- és képzőintézetek növendékeinek létszámáról, az ezen intézetekbe való fölvételre pályázókról, a pályázatok eredményéről, a kincstári és állami alapítványi helyek adományozásáról, a magyar nyelv oktatásának, valamint a magyar nyelvű oktatásnak eredményéről s a fizetéses helyek betöltéséről és részletesen tüntesse föl ezen kimutatásokban a növendékek, illetve pályázók honosságát, anyanyelvét és azt, hogy a magyar ifjak közül hányán katonatisztek gyermekei, hányán államhivatalnokok gyermekei és hányán tartoznak egyéb kategóriákba ; továbbá mutassa ki, hogy hány magyar tiszt és hadapród osztatott be a legutóbbi évben nem magyar csapatokhoz és pedig hány hivatalból és hány saját kérelmére s hány osztrák honos tiszt szolgál magyar ezredben ; mutassa ki, hogy a katonai orvosjelöltek részére szánt ösztöndíjak a legutóbbi két évben a jelöltek honossága és egyetem szerint miképen oszlottak meg, terjeszszen elő kimutatásokat az egyéves önkéntesek számáról, azok első évi, esetleges második évi szolgálatának s tiszti vizsgáiknak eredményéről, valamint a hadsereg összes nyugdíjasairól s utóbbiban tüntesse fel azt is, hogy a nyugdíjas mennyi időt töltött azon rangban, a mely után nyugdiját élvezi és szolgálatának hányadik évében lépett nyugdíjba.« Zboray Miklós jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. országos bizottság! Én hozzájárulok e határozathoz annyival inkább, mert örömmel tapasztalom, hogy már ebben az évben is az igen t. hadügyi kormány rendkívül érdekes és kimerítő jelentést tett és tanulságos statistikát terjesztett elő. Hogy ezt a jövőre is beterjeszsze, szükségesnek tartom. Csak egy-két kérdést hozok szóba a nélkül, hogy külön indítványt tennék. Az egyik a nyugdíjasok számának a hadseregnél rendkívüli magas volta. Tudjuk, hogy minden szolgálati ágban előfordulnak nyugdíjazások, még olyan korban, mikor az illető még szolgálatképes volna, mert az állami szolgálati érdek ezt igy kívánja. Azonban a hadseregnél ez a nyugdíjazás oly nagy percentuatióban lép fel, nemcsak a lefolyt évben, de általában, hogy ez a nép financiális terheire nagy mértékben befolyással bir. Nagyon örülök, hogy az igen t. pénzügyminister ur is jelen van, mert ő a civilis szolgálatban azt az U 1D5
