A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Win î les. 95 eredményre ez ideig nem vezettek, a mennyiben ezen a téren haladás nem észlelhető, és a menynyiben ma is úgy áll a helyzet, hogy a hadsereg lószükségletének csakis 30° o-a az, a mely maguktól a tenyésztőktől és továbbtenyésztőktől szereztetik be, ellenben 70°/o beszerzésénél a közvetítő kereskedők lesznek igénybe véve. Ennek az a következése, hogy a tenyésztők évről évre, sőt mondhatnám napról napra elvesztik kedvöket ennek a gazdasági irányzatnak, a nemes ló tenyésztésének cultiválásától, és ma már a hadvezetőség előterjesztett jelentésében maga con- statálja, hogy minden irányban szüksége merül fel annak, hogy a tenyésztők a már-már hanyatló lótenyésztésnek újabb felkarolására buzdittassa- nak. Az országos bizottság már 1900-tól kezdve évről évre utasította a hadügyministert, hogy igyekezzék a szükségletet lehetőleg a tenyésztőktől közvetlenül beszerezni. Ennek a határozatnak azonban látható eredménye a mai napig nincs, a mennyiben ugyancsak a badvezetőség által beterjesztett kimutatásokból megállapítható, hogy 1905-ben 300 lóval kevesebb lett a tenyésztőktől beszerezve, mint 1904-ben. Megállapítható tehát az a tény, hogy az a határozat, melyben a badvezetőség a tenyésztők érdekeinek lehető figyelembevételére lett utasítva, a kívánt czélt nem eredményezte. Tapasztalati tény, hogy a pótlovazásoknál a pótlovazó commissiók, de ép úgy maguk az ezredek is a tenyésztők által előállított anyagnál sokkal szigorúbb mértéket alkalmaznak, mint a kereskedők által előállított anyaggal szemben, a minek a következése az, hogy a tenyésztők kedvöket napról-napra inkább elvesztik, viszont a kereskedők a tenyésztő által előállított, de a katonaságtól visszautasított anyagot megszerzik és a hadsereg részére előállítják és a kereskedőktől beveszik a pótlovazó bizottságok ugyanazt az anyagot, melyet a .tenyésztőknél visszautasítanak. Ez az oka annak, hogy az országos bizottság ez alkalommal nem maradhat meg a maga határozatánál abban a keretben, a melyet előzőleg alkalmazott, hanem szükségesnek látszik egyenesen, határozottan és félreérthetlenül kimondani, hogy a hadügyministerium, illetve a pótlovazó bizottságok kötelesek a maguk egész lószükségletét kizárólag a tenyésztőktől beszerezni, és én azt hiszem, hogy nem lehet alapos az a kifogás, a mely ezen határozat végrehajtásának lehetetlenségét vagy nehézségeit hangsúlyozza, mert hiszen magának a hadügyminis- teriumnak a jelentéséből, illetve a pótlovazó commissiókhoz kiadott] rendeletéből megállapítható az a tény, hogy azok a pótlovazó bizottságok, melyek kellő gondot fordítanak az ügyre és a tenyésztők érdekét méltányosan figyelembe venni igyekeznek, már eddig is képesek voltak a szükségletet egész összegében a tenyésztőktől beszerezni. Hivatkozom arra az utasításra, a melyet a hadügyministerium ez év folyamán a pótlovazó bizottságokhoz kibocsátott, és a melyben meg van állapítva az a tény, a melyre hivatkoztam. Nevezetesen meg van állapítva, hogy a zsezsovi negyedik számú lóavató bizottság az összes szükségletnek 99° o-át volt képes a tenyésztőktől beszerezni. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy a Magyarországon levő pótlovazó bizottságok területén a lótenyésztés sokkal fejlettebb, mint ennek a zsezsovi bizottságnak a területén, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ennek a ma proponált határozatnak a végrehajtása semmiféle komoly akadályokba egyáltalában nem ütközik. Én tehát bátor vagyok az albizottságnak ezt a javaslatát elfogadásra ajánlani, s egyszersmind ahhoz egy módosítást tenni. Az albizottság ugyanis javasolja egyszersmind azt is, hogy a beszerzendő lovaknak az ára az eddigi 650 koronás átlagár helyett 800 koronában állapíttassák meg. A jelenlegi szövegezés azonban némi félreértésre adhat okot, és én ennek elkerülése végett benyújtom azt a módosítást, hogy a 800 korona szavak elé az átlag szó tétessék, nehogy az ár megállapítására az eddigi rendszer legyen alkalmazható. Ajánlom ezt a módosítást a bizottságnak elfogadásra. Elnök : Ságliy Gyula ! Sághy Gyula: T. országos bizottság! Én is a legmelegebben pártolhatom az albizottságnak előterjesztett határozati javaslatát, mert ha a hadsereg érdekével a tenyésztők érdeke nincs ellentétben, sőt összeesik, akkor nekünk szükséges a mezőgazdasági érdekek kielégítéséről is gondoskodnunk. Es miután t. barátom előttünk kifejtette, hogy érdekösszeütközés nincs, sőt mindkét érdek azt kívánja, hogy a tenyésztőktől közvetlenül szereztessenek be a pótlovak, mert igy olcsóbb, mint a közvetítő kereskedelem igénybevétele utján és az anyagot is jobban szerezhetik be és jobban bírálhatják el, miután mindazok a fogások a tenyésztőknél sokkal kisebb mértékben fordulnak elő, a melyekkel a lovaknak külsőleg szép látszatot adnak, és szívesen hozzájárulok azon módositáshoz is, melyet előttem szólott t. tagtársunk ajánlott, mert bennem is aggodalmat keltett az az általános kifejezés, a melynek révén sokszor ilyen magas értékkel nem biró ló is csak ilyen magas árban volna megszerezhető a hadügyi kormány által, ha az »átlag« szó abból hiányzik. T. országos bizottság! Felszólalásomnak azonban van még egy másik oka is. Én egy gondolatot óhajtok megpendíteni és annak lehető honorálását és keresztülvitelét az igen t. hadügyminister urnák szives figyelmébe ajánlom. Éz az, hogy a magyar ifjúságnak azt a hajlamát, mely különösen a lovassági katonai szolgálathoz vonzza, támogassa a hadügyi kormány az által is, hogy azt lehetővé tegye a mi szerényebb és szegényebb gazdasági és társa-
