A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Win î les. 95 eredményre ez ideig nem vezettek, a mennyiben ezen a téren haladás nem észlelhető, és a meny­nyiben ma is úgy áll a helyzet, hogy a hadsereg lószükségletének csakis 30° o-a az, a mely maguk­tól a tenyésztőktől és továbbtenyésztőktől szerez­tetik be, ellenben 70°/o beszerzésénél a közvetítő kereskedők lesznek igénybe véve. Ennek az a következése, hogy a tenyésztők évről évre, sőt mondhatnám napról napra elvesztik kedvöket ennek a gazdasági irányzatnak, a nemes ló tenyésztésének cultiválásától, és ma már a had­vezetőség előterjesztett jelentésében maga con- statálja, hogy minden irányban szüksége merül fel annak, hogy a tenyésztők a már-már hanyatló lótenyésztésnek újabb felkarolására buzdittassa- nak. Az országos bizottság már 1900-tól kezdve évről évre utasította a hadügyministert, hogy igyekezzék a szükségletet lehetőleg a tenyésztők­től közvetlenül beszerezni. Ennek a határozat­nak azonban látható eredménye a mai napig nincs, a mennyiben ugyancsak a badvezetőség által beterjesztett kimutatásokból megállapítható, hogy 1905-ben 300 lóval kevesebb lett a tenyész­tőktől beszerezve, mint 1904-ben. Megállapítható tehát az a tény, hogy az a határozat, melyben a badvezetőség a tenyésztők érdekeinek lehető figyelembevételére lett utasítva, a kívánt czélt nem eredményezte. Tapasztalati tény, hogy a pótlovazásoknál a pótlovazó commissiók, de ép úgy maguk az ezredek is a tenyésztők által előállított anyagnál sokkal szigorúbb mértéket alkalmaznak, mint a kereskedők által előállított anyaggal szemben, a minek a következése az, hogy a tenyésztők kedvöket napról-napra inkább elvesztik, viszont a kereskedők a tenyésztő által előállított, de a katonaságtól visszautasított anyagot megszerzik és a hadsereg részére előállítják és a kereske­dőktől beveszik a pótlovazó bizottságok ugyan­azt az anyagot, melyet a .tenyésztőknél vissza­utasítanak. Ez az oka annak, hogy az országos bizottság ez alkalommal nem maradhat meg a maga határozatánál abban a keretben, a melyet előzőleg alkalmazott, hanem szükségesnek látszik egyenesen, határozottan és félreérthetlenül kimon­dani, hogy a hadügyministerium, illetve a pót­lovazó bizottságok kötelesek a maguk egész lószükségletét kizárólag a tenyésztőktől besze­rezni, és én azt hiszem, hogy nem lehet alapos az a kifogás, a mely ezen határozat végrehajtá­sának lehetetlenségét vagy nehézségeit hang­súlyozza, mert hiszen magának a hadügyminis- teriumnak a jelentéséből, illetve a pótlovazó commissiókhoz kiadott] rendeletéből megállapít­ható az a tény, hogy azok a pótlovazó bizott­ságok, melyek kellő gondot fordítanak az ügyre és a tenyésztők érdekét méltányosan figyelembe venni igyekeznek, már eddig is képesek voltak a szükségletet egész összegében a tenyésztőktől beszerezni. Hivatkozom arra az utasításra, a melyet a hadügyministerium ez év folyamán a pótlovazó bizottságokhoz kibocsátott, és a mely­ben meg van állapítva az a tény, a melyre hivatkoztam. Nevezetesen meg van állapítva, hogy a zsezsovi negyedik számú lóavató bizottság az összes szükségletnek 99° o-át volt képes a te­nyésztőktől beszerezni. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy a Magyarországon levő pót­lovazó bizottságok területén a lótenyésztés sok­kal fejlettebb, mint ennek a zsezsovi bizottság­nak a területén, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ennek a ma proponált határozatnak a végrehajtása semmiféle komoly akadályokba egy­általában nem ütközik. Én tehát bátor vagyok az albizottságnak ezt a javaslatát elfogadásra ajánlani, s egyszers­mind ahhoz egy módosítást tenni. Az albizott­ság ugyanis javasolja egyszersmind azt is, hogy a beszerzendő lovaknak az ára az eddigi 650 koro­nás átlagár helyett 800 koronában állapíttassák meg. A jelenlegi szövegezés azonban némi félre­értésre adhat okot, és én ennek elkerülése végett benyújtom azt a módosítást, hogy a 800 korona szavak elé az átlag szó tétessék, nehogy az ár megállapítására az eddigi rendszer legyen alkal­mazható. Ajánlom ezt a módosítást a bizottság­nak elfogadásra. Elnök : Ságliy Gyula ! Sághy Gyula: T. országos bizottság! Én is a legmelegebben pártolhatom az albizottságnak előterjesztett határozati javaslatát, mert ha a hadsereg érdekével a tenyésztők érdeke nincs ellentétben, sőt összeesik, akkor nekünk szük­séges a mezőgazdasági érdekek kielégítéséről is gondoskodnunk. Es miután t. barátom előttünk kifejtette, hogy érdekösszeütközés nincs, sőt mind­két érdek azt kívánja, hogy a tenyésztőktől köz­vetlenül szereztessenek be a pótlovak, mert igy olcsóbb, mint a közvetítő kereskedelem igénybe­vétele utján és az anyagot is jobban szerezhetik be és jobban bírálhatják el, miután mindazok a fogások a tenyésztőknél sokkal kisebb mérték­ben fordulnak elő, a melyekkel a lovaknak kül­sőleg szép látszatot adnak, és szívesen hozzá­járulok azon módositáshoz is, melyet előttem szólott t. tagtársunk ajánlott, mert bennem is aggodalmat keltett az az általános kifejezés, a melynek révén sokszor ilyen magas értékkel nem biró ló is csak ilyen magas árban volna meg­szerezhető a hadügyi kormány által, ha az »átlag« szó abból hiányzik. T. országos bizottság! Felszólalásomnak azonban van még egy másik oka is. Én egy gondolatot óhajtok megpendíteni és annak le­hető honorálását és keresztülvitelét az igen t. hadügyminister urnák szives figyelmébe aján­lom. Éz az, hogy a magyar ifjúságnak azt a hajlamát, mely különösen a lovassági katonai szolgálathoz vonzza, támogassa a hadügyi kor­mány az által is, hogy azt lehetővé tegye a mi szerényebb és szegényebb gazdasági és társa-

Next

/
Thumbnails
Contents