A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

win. ci.es. 93 legközelebbi országos bizottság előtt ezen a téren is haladást és kívánságainkat kielégítő reformokat fogunk találhatni, zárom szavaimat és ismételten ajánlom a költségvetés elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Laszkáry Gyula és Kinety Károly bizott­sági tag urak beleegyezésével az általok be­nyújtott határozati javaslatok a részletes tár­gyalás során, az illető tételeknél fognak hatá­rozathozatalra bocsáttatni. Kérdem a t. országos bizottságot : méltóz- tatik-e a hadügyi albizottság jelentését általá­nosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nem ? (írjén !) A jelentést tehát általánosságban elfoga­dottnak jelentem ki. Következik tehát a részletes tárgyalás, ha nincs ellene észrevétel, az előadó ur által a tárgyalás elején javasolt sorrendben. (Helyeslés.) E szerint ezt a sorrendet fogjuk megtartani. Az előadó urat illeti a szó. Okolicsányi László előadó: A legutóbbi or­szágos bizottság által hozott határozatokra és a hadügyminister ur által adott válaszra a hadügyi albizottság első helyen az áthelyezés ügyében a következő határozat elfogadását ajánlja : »Az országos bizottság tudomásul veszi a hadügyminister által a hadsereg el­helyezésében történt változásokról előterjesztett jelentést és utasitja a közös hadügyministert, hogy a tárgyról a legközelebb egybehívandó országos bizottságnak is tegyen jelentést.« Zboray Miklós jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: Részemről e határozatot el­fogadom, és nem is óhajtom kiegészíteni, bár az általános vita során beszédemben már bátor voltam elmondani, hogy én a minister ur válaszát nem tartom teljes mértékben kielégítő­nek. A Magyarországon kívül elhelyezett csapat­testek száma oly nagy, hogy azt sem katonai, sem gazdasági, sem más okból indokoltnak nem találom. Katonai oka nem lehet ennek az el­helyezésnek, mert a mint előadtam, a határ­védelem szempontjai részben meg is szűntek teljesen, részben pedig, ha fenforognak, az osztrák csapatok által teljes mértékben elvégez­hetők. Méltóztassék megnézni e jelentésben az Ausztriában elhelyezett ezredek rendkívüli nagy számát ! A magyar törvények már századokon keresztül megállapítják, hogy magyar csapatok külföldön egyáltalán el nem helyezhetők. Nálunk törvényes intézkedések vannak erre nézve. Ennek következtében, a nélkül, hogy külön határozati javaslatot óhajtanék beterjesz­teni, kérem a hadügyminister urat arra, hogy a jövőre e tekintetben erőteljesebb intézkedést szíveskedjék tenni. A Magyarországra való áthelyezések ne ahhoz a feltételhez köttesse­nek, hogy Ausztriában ezáltal néhány kaszár­nya megüresedik és üresen fogna állni. Hiszen látjuk, Magyarországon is bőkezűen látják el a törvényhatóságok és községek a szükségletet, felajánlanak férőhelyeket, kaszárnyákat. Szíves­kedjék ebben az irányban erőteljesebb tempóban Magyarországnak törvényes álláspontját elis­merni és végrehajtani. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? Bakonyi Samu : Teljes mértékben csatlako­zom azokhoz, a miket Holló Lajos t. tagtársam az elhelyezés tárgyában adott válaszra mondott és legyen szabad magam részéről is hangoztat­nom azt az elvet, a melynek teljes mértékben való megóvása szükséges. A territoriális rend­szeren alapszik ugyanis a hadsereg dislocatiója, és a mennyiben kikerülhetetlen katonai érde­kek, az állam biztossága, vagy más speciális szempont nem kívánja, szükséges, hogy a terri­toriális systhema alapelve át ne töressék. Pedig a mai helyzet ennek az elvnek át­lyukasztása. Nemcsak azáltal, hogy magyar had­csapatok a magyar állam területén kívül nyer­nek elhelyezést, de a magyar állam területén belül is, nézetem szerint, egyáltalában nem in­dokolt csere-bere történik. így pl. — pro domo beszélek — Debreczenben, a hol mondhatom, a törvényhatóság a legnagyobb előzékenységgel és áldozatkészséggel viseltetik a hadsereg igényei iránt és a legmodernebb igényeknek megfelelő építkezésekbe ment bele, a lakosság érzületének nem kis sérelmét vonta maga után, hogy a házi ezredet elhelyezték. Ennek az ezrednek a tiszti­kara tekintetében, — az előadó ur észrevételei­hez nagy elégtétellel fűzhetem hozzá, — e tiszti­karral a lakosság minden rétege a legelőzéke- nyebb viszonyban, érintkezésben van. Örvendetes jelenségképen említem, hogy Debreczen legcon- servativabb eleme, a törzspolgárcsaládok és a tisztikar között házasságok is jönnek létre, a mi természetesen legkézzelfoghatóbb hőmérője a jó viszonynak, a mely a tisztikar ama tagjaival szemben fennáll, a kik a nemzeti szellemtől át­hatva a magyar társadalom szivéhez közel igye­keznek férni. És háziezredünket előttünk isme­retlen okból elhelyezték, és odahozták a román- ajkú, gondolom 61. számú marosvásárhelyi ezredet. (Mozgás. Kozbeszálások : Magyarosí­tás!) Jól értem e szempontot, ha ebből törté­nik, apretiálom, de abból nem következik, hogy az egész ezredet egy zászlóalj kivételével elcse­réljék. Történhetik ez kisebb mértékben és eszközökkel és akkor nem lesz ilyen resensus. Ha már felszólaltam, méltóztassék megen­gedni, hogy ennek során egy észrevételt tegyek. A t. vezérkari ezredes ur előadása, gondolom, az én igénytelen felszólalásomra is történt, a melyben az általános vita során a hadkiegészítő kerületek beosztására nézve nyilatkoztam. Azt méltóztatik mondani, hogy igenis fentartja a hadügyminister a hadkiegészítő kerületek be­osztása tekintetében általam elmondottakkal szemben azt a felfogást, hogy a mozgósítási és

Next

/
Thumbnails
Contents