A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
nmen XVIII. ÜLÉS. azok nyilvánosságra hozassanak, mert a belőlök meghatóan felhangzó kérelemből még az igazságot komolyan követelő hang is hat fel az olvasó szivéhez. Kötelességének tartja azonban a hadiigyminister itt újra figyelmeztetni, hogy neki nincs jogában a törvényhozó testületekhez előterjesztéseket tennie, ez csak a két kormány utján tehető. Itt csak hangsúlyozni akarja a hadügyminister azt a hő kívánságát, hogy ezek az előterjesztések végre-valahára megtalálják az utat az illetékes törvényhozó testületekhez, és indíttatva érzi magát ezeknek az oly nagy mértékben segélyezésre szorulóknak ezen életérdekét a t. országos bizottságnak jóakaratu és meleg pártfogásába ajánlani. Tuskán Grga t. bizottsági tag ur által felvetett kérdésekre áttérve, legelőbb is arra akarok reflectálni, a mit arra a politikát űző tábornokra nézve kijelentett. En nagyon köszönöm a t. bizottsági tag urnák, hogy ezt a kérdést itt felvetette, hogy ezt az állítólagos politikai agita- tiót itt szóbahozta, alkalmat nyújtván arra, hogy a nevezett tábornok ellen emelt vádak tekintetében e helyről nyilatkozhassam. A had- ügyministernek az a nézete, hogy ő semmi körülmények közt sem engedhetné meg, hogy a közös hadsereg tisztjei politikát űzzenek, vagy politikába avatkozzanak. És itt csak megelégedéssel constatálhatja, hogy az illető tábornok ellen emelt vád teljesen alaptalan, koholt. Az illető tábornok correct gondolkozásu, tapintatos tiszt, a ki tisztán katonai hivatásának él, és eszeágában sem volt valami politikai agita- tióba keverednie. A mi a t. bizottsági tag ur további felszólalását illeti, a hadügyministernek nincs semmi kifogása, hogy horvát nyelvű feliratok is alkalmaztassanak a laktanyákon, és mihelyt a törvény erre az alapot megadja, a helységek törvényes megnevezése is a katonai térképeken alkalmaz- tatik, a mint ez Magyarországra nézve már létező törvény alapján megtörtént. A mezőgazdasági szállításoknál, a mennyire csak lehet, tekintetbe lesz véve Horvát- Szlavonország is. A mi az ipari megrendeléseket és szállításokat illeti, bizonyára szivesen megtennők ugyanazt itt is, de erre nézve hiányzik az alap, t. i. a horvát ipar. Holló Lajos bizottsági tag urnák a költségvetés összeállítása tekintetében felvetett kérdéseire a ministerelnök ur ő nagyméltósága válaszolt már. Én itt csak néhány rövid megjegyzést tennék. A mi különösen a hadügyi költségvetést illeti, a megszállási hitel tulajdonképen azt a költséget mutatja fel, a mely tisztán arra a körülményre vezetendő vissza, hogy ezek a csapatok Boszniában vagy Herczegoviná- ban vannak elhelyezve. Ha azok idehaza volnának, ez a hét és fél millió koronányi költség egyszerűen elmaradna. Azért kívánta ezt a delegatio a régi időben, hogy mindig külön tiin90 tettessék fel és ne csatoltassék egyszerűen a rendes költségvetéshez, hogy teljes betekintése legyen azokba a költségekbe, a melyek ezen csapatoknak Boszniában való állomásozása által felmerülnek. Hasonlóan áll a dolog az egyszeri rendkívüli hitelnél. E tekintetben is a delegatio azt követelte a régibb időben, hogy ezt a hitelt ne illeszszük be egyszerűen a rendkívüli költségvetésbe, hogy az úgyszólván eltűnjék ottan, hanem hogy azok igenis kifejezésre jussanak és pedig teljes összeggel mindjárt, és azért van ez a megnevezés : egyszeri rendkívüli hitel. A mi a 67 milliónyi rendkívüli hitelt illeti, az bizonyos fölszerelési tárgyaknak gyorsabb beszerzésére kívántatik. Ez már 1904— 1905 és 1906-ban lett megengedve, de nem lett folyósítva. Csak most az uj magyar kormány volt abban a helyzetben, hogy nekünk ezt a hitelt folyósítsa s ennek folytán az osztrák kormány is folyósította az ő rájok eső részt úgy, hogy csak most vagyunk abban a helyzetben, hogy hozzáfogjunk ezen felszerelési tárgyak beszerzéséhez. Most már kijelenthetem, hogy erről a hitelről teljességében disponáltunk. Most áttérek más kérdésre, t. i. a vezérkari tisztek magyar nyelvi ismeretére. Erre vonatkozólag a hadügyminister ur nem osztoz- hatik teljesen az itt felhangzott véleményben, miszerint csakis azon tisztek tudjanak magyarul, kik a magyar parancsnokságokhoz vannak beosztva. A hadügyminister urnák volt már alkalma úgy az albizottságban, mint az osztrák delegatióban kijelentenie, miszerint azon mértékben, a melyben a magyar nyelv mindinkább terjed, ezen körülmény okvetlenül kívánatossá teszi a magyar nyelv tudását a vezérkari tiszteknél. Hogy ezt a czélt minő utón lehet elérni, arról a hadügyminister ur még nem nyi- latkozhatik, mert ez csak beható tanulmányozás és megfontolás utján lesz megállapítható. Mellékesen jegyzi meg a hadügyminister ur még, hogy meg van róla győződve, hogy a vezérkari tisztek, a mint belátják a magyar nyelv tudásának szükségét, indíttatva fogják magukat érezni arra, hogy hozzáfogjanak a magyar nyelv elsajátításához. Laszkáry Gyula bizottsági tag ur néhány kérdést vetett fel, melyek a következőképen hangzanak : Hány százaléka származik a honvéd vezérkari tiszteknek a közös hadseregből ? Hogyha az egész testületet, t. i. a vezérkarhoz beosztott tiszteket is ide számítjuk, 24%, ha csak a vezérkari tiszteket veszszük, 48%. Másodszor : a császári és királyi liadisko- lát végzett honvédtisztek közül hány % vétetett át a vezérkari testületbe azóta, a mióta a vezérkar egységes alapon szerveztetett ? A felelet erre az, hogy a honvéd vezérkar \ j
