A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVII. ULKS. 85 menclaturáját, de ez ream is vonatkozik és akarja corrigálni szavaimat is, és nagyon fel- rójja azt, hogy közös vámbevételekről beszél a sajtó. Miután én is közösen kezelt vámbevételekről szólottám, reám is vonatkozik megjegyzése. T. országos bizottság, lia a közös vámbevételeknek. egyfelől fogalmi meghatározása, másfelől lényegök nek megismerése közjogi kérdést képezne, nagyon rossz néven venném t. barátom kijelentéseit, mert akkor t. barátom részéről fel kellene tételeznem, mint a közjognak ismerőjéről, hogy őt talán szándékosság vezette ezen rectifikálás megkísérlésére. De minthogy ez nem a közjog keretébe eső kérdés, azt hiszem, e részbeli felszólalását egyszerűen tévedésnek minősíthetem, a melybe ő akkor esik, midőn a magyar álláspontnak védelmére kel, és beleesik oly módon, hogy az által az osztrák álláspontot és felfogást erősiti meg vele. T. barátom a közös vámbevételekről azt mondja, hogy ő ismer osztrák császári vámbevételt és ismer magyar királyi vámbevételt ; vagyis olyan vámbevételt, a melyet az osztrák császársághoz tartozó tartományok vesznek be és olyant, a melyet a magyar királysághoz tartozó országok vesznek be. Méltóztassék tehát megengedni, hogy beszédének e részére röviden kitérjek. Körülbelül 136 millió korona összeg van elkönyvelve és feltüntetve a közös pénzügy- minister költségvetésében, mint közös vámbevétel. Az 1867 : XII. t.-cz. szerint csak azért tűrheti a magyar országgyűlés és delegatio, hogy a közösen kezelt vámbevételek igy könyveltesse- nek el, mert a közös vámbevételek ezen törvény 64. §-a szerint elsősorban a közös kiadások fedezésére fordítandók. Ha azonban elismernők a vámbevételek természetét, hogy mindaz osztrák császári vámbevétel, a mit az osztrák határvonalon beszednek, kimutatnak és elkönyvelnek, akkor úgy fog állani a helyzet, hogy az osztrák császári tartományokat Kmety t. képviselő ur szerint jogosan megillető jövedelemből 119 millió korona fordittatik a közös költségek fedezésére és a magyar szent korona országainak határvonalain befolyt jövedelemből csak 17 millió korona. (Kmety Károly közbeszól.) Azt hiszem, miután most már közbeszóló- lag t. képviselőtársam is kifejezést ad annak, hogy a közös vámbevételek ilyen természete tekintetében fel van világosítva, röviden jelezhetem, hogy közösen kezelt vámbevétekről igenis kell hogy beszéljünk, a mig nem lesz Ausztria és Magyarország két külön vámterület, mert addig el nem ismerhetjük, hogy az, a mi az osztrák határvámvonalon bejön, az az osztrák császárság jövedelme, viszont nem ismerhetjük el, hogy csak azon összeg lenne Magyar- ország vámbevétele, a mely a magyar határ- vonalon jön be ; nem ismerhetjük el azért, mert Ausztria és Magyarország között nincs vámsorompó. Röviden reÜectálni kívánok még t. barátomnak arra a megjegyzésére, hogy mese lenne az, hogy az 1867: XII. t.-czikkben benne van az 1848, sőt talán az 1723 is. Leszek szerencsés ezúttal leszegezni a t. országos bizottság előtt t. barátomnak azt a kijelentését, a mely szerint ő az 1723. évi törvényczikknek azon magyarázatát fogadja el, a melyet az 1867 : XII. t.-czikk magában foglal. Kmety Károly: Védelmi kötelezettség tekintetében ! Issekuíz Győző : Ezt mondta t. barátom. Akkor röviden végezhetünk, mert könnyen megérthetjük egymást, minthogy egyáltalában e kérdések tárgyalásánál tárgyilagossággal, jóakarattal mindig könnyebb a megértés. Tisztelt barátom tehát a t. országos bizottság előtti felszólalásában elismeri, hogy az 1723. évi törvényczikknek az a magyarázata a helyes, a melyet az 1867 : XII. t.-czikk construál meg. E törvényczikknek idevágó paragraphusai, a 8. és 9. §§. szerint, tehát van közös badügy és közös külügy és ezek az 1867: XII. t.-cz. szerint az ezekre vonatkozó pénzügygyei együtt a pragmatica sanctióból folynak. Végül t. barátom akkor, a midőn én azzal fordultam a t. függetlenségi párthoz, hogy ismertesse meg a modus vivendit, melyet az 1867. évi XII. t.-czikk helyébe léptetni akar, azt méltóz- tatott mondani, hogy ő vállalkozik arra, hogy megmutatja. Ezen vállalkozását azáltal képzelte teljesíteni, hogy az 1723. évi törvényczikkre vonatkozólag elfogadta az 1867. évi XII. t.-czikk magyarázatát és röviden jelezte, hogy az állami élet minden ágazatában, tehát a hadseregben és a külügyi kormányzatban is a különálló szervezetet tartja megvalósitandónak, de mindjárt hozzá adta, hogy utóbbit, t. i. a külügyi szervezetet legkésőbben tartja megvalósíthatónak. Kmety t. képviselőtársam ezen vállalkozása után is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy még mindig várnom kell a modus vivendi megjelölését, mert azáltal, hogy t. barátom kijelenti, hogy hadseregben és a külügyi kormányzatban különálló szerveket kíván ugyan, azonban ezeket csak successive tartja megvalósíthatónak és elismeri, hogy addig, mig ezeket megvalósíthatja, az 1867 : XII. t.-czikknek modus vivendiként kell fennmaradnia, nem felelt arra a kérdésre, hogy mi mégis az a modus vivendi, melyet az 1867 : XII. t.-czikk helyébe akar állítani? Ezeket kívántam most röviden elmondani. Kmety Károly: T. országos bizottság! Félremagyarázott szavaimat kívánom helyreigazítani, mert a t. bizottsági tag ur igazán félremagyarázta felfogásomat a közös vámbevétel kifejezés tekintetében. Legyen meggyőződve, hogy én nem keresek támadásom czéljául személyeket, csak intézményeket, olyanokat, a melyek törvényeinkkel ellenkeznek. így fogom fel a kérdést és
