A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

vizsgálandóknak tartom azon szempontból, bogy a régebben elkövetett hibákat lehetőleg corri- gáljuk. (Helyeslés.) Bakonyi Samu: T. országos bizottság! Csupán azért kívánok felszólalni, mert egyik előttem szólott t. képviselőtársam a közjogászokra való utalással neheztelését fejezte ki a felett, hogy vannak ebben az országos bizottságban olyanok, a kik ezt a bizottságot az ország- gyűlés bizottságának tekintik, a melynek ré­széről ilyen esetben, mint a milyennel ma állunk szemben, igenis helyénvaló lenne, hogy küldőjéhez, az országgyűléshez jelentést tegyen. Azt mondta Rakovszky István t. képviselő- társam, hogy azért mégis más bizottság ez az országos bizottság, mint az országgyűlés egyéb bizottságai, mert ez a bizottság törvényen alapul. Bocsánatot kérek, ez az indokolás nem állhat meg mint distinctiv elem, mert vannak más bizottságok is, a melyek szintén, törvényen alapulnak. Hogy ne szóljak a quota megállapítására kiküldött bizottságról, ott van a regnicoláris bizottság, a mely a Horvát-Szlavon-Dalmátor- szágokkal fennálló pénzügyi kérdések előkészíté­sére van hivatva. Ezek a bizottságok is törvé­nyen alapulnak, mégis jelentést tesznek az or­szággyűlésnek. Annyival inkább szükségesnek tartom ezt a jelen esetben, mert az én igény­telen nézetem szerint ezen jelentéstételnek eddig is meg kellett volna történnie, már csak azért is, hogy az a hézag, a mely kétségtelenül fenn­áll a delegatio költségmegállapitó határozatain és az ezen határozatokban megállapított költ­ségeknek egy összegben az ország költségveté­sébe való beállítása között, áthidaltassék. Azt az argumentumot sem fogadhatom el, hogy ennek az országos bizottságnak határo­zatai különösen azért is különböznek más bizott­ságok határozataitól, mert ezeket a király szen­tesítő elhatározásával erősiti meg. Azt hiszem, hogy szinte nyitott ajtón török be, ha ezzel szemben felfogásomnak kifejezést adok, de az elhangzott észrevételekkel szemben mégsem aka­rom, hogy azok megjegyzés nélkül maradjanak azok részéről, a kik itt mint a függetlenségi és 48-as párt tagjai ülnek. De azt hiszem, hogy igen t. képviselőtársam sem fog ellentmondani annak, hogy a törvényben szentesitésnek mon­dott megerősítő elhatározása ő Felségének a királynak egészen más jelleggel bir, mint pl. a törvények szentesítése ; mert ő Felségének a királynak ez a megerősítése nem jelent egyebet, mint a hozott határozatoknak azon korlátok között való megerősítését, a melyek közé azt a törvény szorítja, nevezetesen, hogy az kötelező hatálylyal csak akkor fog bírni, ha törvény­hozási utón bocsáttatik szentesítés alá. a tör­vényhozás másik tényezője, a király elé. Mert ez az országos bizottság a souverai- nitás jogait semmiképen sem gyakorolhatja. Az Az 1906. évi budapesti delegatio naplója. állam souverainitását az országgyűlés a királyival együtt képviseli. Tehát a tulajdonképeni szen­tesítés csak a két ház által elfogadott törvény- javaslatokra vonatkozik, nem pedig az országos bizottság határozataira. Ezt tartottam a köz­jogi tiszta felfogás szempontjából elmondandó- nak. (Helyeslés.) Sághy Gyula: T. országos bizottság! Az előttem szólott t. tagtársunk, Bakonyi precis fejtegetéseihez, a melyekben a szentesítés jelen­tőségét a delegatiók határozataival szemben kifejtette, nekem semmi hozzátenni valóm nincs, azokhoz hozzájárulok. Csak azért szólalok fel, hogy kérjem a t. országos bizottság tagjait, hogy méltóztassanak Okolicsányi László bizottsági tag ur indítványa tekintetében lehetőleg egyértelmű megállapodásra jutni és azt nem ellenezni. A függetlenségi párt, a mely lojálisán mindig a létező törvények alapjára helyezkedik és a mely annak daczára, hogy a delegatióban részt nem vett, abban most részt vesz, most is szigorúan ragaszkodik a törvényhez. De épen a törvény alapján ragasz­kodunk ahhoz az állásponthoz, hogy a delegatio az országgyűlésnek egyszerű, bár fontos bizott­sága. Am ha az országos bizottsághoz hatásköre törvényben is van megállapítva, vannak az országgyűlésnek egyéb törvényben megállapított bizottságai is. A delegatiónak azonban mint bizottságnak e természetéből folyik, hogy a háznak jelentést kell tennie. Az eddigi szokás, t. országos bizottság, nem lehet kötelező. Hiszen pl. maga Széli Kálmán t. bizottsági tag ur is hangsúlyozta, hogy a hatá­rozati javaslatban az eddigi gyakorlattal szem­ben egy javítást talált. Ilyen javítást megtehe­tünk más téren is. Annak nincs semmi akadálya, hogy a háznak jelentést tegyünk, hogy a háznak tudomása legyen az ő bizottsága működéséről. Ennek én semmi törvényes akadályát nem látom, miután ezáltal a függetlenségi és 48-as párt azon álláspontja is kifejezésre jut, hogy a dele­gatio egyszerű bizottság, s nem helyettesitője a parlamentnek, ha nagyobb hatáskörrel is bir, mint egyik-másik bizottság. Tudjuk, hogy voltak törekvések osztrák részről, hogy itt egy central- parlament alakíttassák, igy tehát evvel szemben csak az ilyen szigorú álláspont nyújthat biztosí­tékot. Én tehát, ha az eddigi szokástól el is térünk, de miután ennek semmi törvényes aka­dálya nincs, igen kérem az országos bizottság tag­jait, legyenek szívesek Okolicsányi László t. bizott­sági tag ur indítványát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Nagy Ferencz: T. országos bizottság! Én őszintén megvallva a jelentésre nézve kénytelen vagyok azt a megjegyzést tenni, hogy arra semmi szükség nincs. Mert ugyanaz a helyzet van erre az indemnitásra nézve, mint a milyen­ben van a delegatió a költségvetésre magára nézve. A hogy eljár általában a kormány ma­3

Next

/
Thumbnails
Contents