A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
vizsgálandóknak tartom azon szempontból, bogy a régebben elkövetett hibákat lehetőleg corri- gáljuk. (Helyeslés.) Bakonyi Samu: T. országos bizottság! Csupán azért kívánok felszólalni, mert egyik előttem szólott t. képviselőtársam a közjogászokra való utalással neheztelését fejezte ki a felett, hogy vannak ebben az országos bizottságban olyanok, a kik ezt a bizottságot az ország- gyűlés bizottságának tekintik, a melynek részéről ilyen esetben, mint a milyennel ma állunk szemben, igenis helyénvaló lenne, hogy küldőjéhez, az országgyűléshez jelentést tegyen. Azt mondta Rakovszky István t. képviselő- társam, hogy azért mégis más bizottság ez az országos bizottság, mint az országgyűlés egyéb bizottságai, mert ez a bizottság törvényen alapul. Bocsánatot kérek, ez az indokolás nem állhat meg mint distinctiv elem, mert vannak más bizottságok is, a melyek szintén, törvényen alapulnak. Hogy ne szóljak a quota megállapítására kiküldött bizottságról, ott van a regnicoláris bizottság, a mely a Horvát-Szlavon-Dalmátor- szágokkal fennálló pénzügyi kérdések előkészítésére van hivatva. Ezek a bizottságok is törvényen alapulnak, mégis jelentést tesznek az országgyűlésnek. Annyival inkább szükségesnek tartom ezt a jelen esetben, mert az én igénytelen nézetem szerint ezen jelentéstételnek eddig is meg kellett volna történnie, már csak azért is, hogy az a hézag, a mely kétségtelenül fennáll a delegatio költségmegállapitó határozatain és az ezen határozatokban megállapított költségeknek egy összegben az ország költségvetésébe való beállítása között, áthidaltassék. Azt az argumentumot sem fogadhatom el, hogy ennek az országos bizottságnak határozatai különösen azért is különböznek más bizottságok határozataitól, mert ezeket a király szentesítő elhatározásával erősiti meg. Azt hiszem, hogy szinte nyitott ajtón török be, ha ezzel szemben felfogásomnak kifejezést adok, de az elhangzott észrevételekkel szemben mégsem akarom, hogy azok megjegyzés nélkül maradjanak azok részéről, a kik itt mint a függetlenségi és 48-as párt tagjai ülnek. De azt hiszem, hogy igen t. képviselőtársam sem fog ellentmondani annak, hogy a törvényben szentesitésnek mondott megerősítő elhatározása ő Felségének a királynak egészen más jelleggel bir, mint pl. a törvények szentesítése ; mert ő Felségének a királynak ez a megerősítése nem jelent egyebet, mint a hozott határozatoknak azon korlátok között való megerősítését, a melyek közé azt a törvény szorítja, nevezetesen, hogy az kötelező hatálylyal csak akkor fog bírni, ha törvényhozási utón bocsáttatik szentesítés alá. a törvényhozás másik tényezője, a király elé. Mert ez az országos bizottság a souverai- nitás jogait semmiképen sem gyakorolhatja. Az Az 1906. évi budapesti delegatio naplója. állam souverainitását az országgyűlés a királyival együtt képviseli. Tehát a tulajdonképeni szentesítés csak a két ház által elfogadott törvény- javaslatokra vonatkozik, nem pedig az országos bizottság határozataira. Ezt tartottam a közjogi tiszta felfogás szempontjából elmondandó- nak. (Helyeslés.) Sághy Gyula: T. országos bizottság! Az előttem szólott t. tagtársunk, Bakonyi precis fejtegetéseihez, a melyekben a szentesítés jelentőségét a delegatiók határozataival szemben kifejtette, nekem semmi hozzátenni valóm nincs, azokhoz hozzájárulok. Csak azért szólalok fel, hogy kérjem a t. országos bizottság tagjait, hogy méltóztassanak Okolicsányi László bizottsági tag ur indítványa tekintetében lehetőleg egyértelmű megállapodásra jutni és azt nem ellenezni. A függetlenségi párt, a mely lojálisán mindig a létező törvények alapjára helyezkedik és a mely annak daczára, hogy a delegatióban részt nem vett, abban most részt vesz, most is szigorúan ragaszkodik a törvényhez. De épen a törvény alapján ragaszkodunk ahhoz az állásponthoz, hogy a delegatio az országgyűlésnek egyszerű, bár fontos bizottsága. Am ha az országos bizottsághoz hatásköre törvényben is van megállapítva, vannak az országgyűlésnek egyéb törvényben megállapított bizottságai is. A delegatiónak azonban mint bizottságnak e természetéből folyik, hogy a háznak jelentést kell tennie. Az eddigi szokás, t. országos bizottság, nem lehet kötelező. Hiszen pl. maga Széli Kálmán t. bizottsági tag ur is hangsúlyozta, hogy a határozati javaslatban az eddigi gyakorlattal szemben egy javítást talált. Ilyen javítást megtehetünk más téren is. Annak nincs semmi akadálya, hogy a háznak jelentést tegyünk, hogy a háznak tudomása legyen az ő bizottsága működéséről. Ennek én semmi törvényes akadályát nem látom, miután ezáltal a függetlenségi és 48-as párt azon álláspontja is kifejezésre jut, hogy a delegatio egyszerű bizottság, s nem helyettesitője a parlamentnek, ha nagyobb hatáskörrel is bir, mint egyik-másik bizottság. Tudjuk, hogy voltak törekvések osztrák részről, hogy itt egy central- parlament alakíttassák, igy tehát evvel szemben csak az ilyen szigorú álláspont nyújthat biztosítékot. Én tehát, ha az eddigi szokástól el is térünk, de miután ennek semmi törvényes akadálya nincs, igen kérem az országos bizottság tagjait, legyenek szívesek Okolicsányi László t. bizottsági tag ur indítványát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Nagy Ferencz: T. országos bizottság! Én őszintén megvallva a jelentésre nézve kénytelen vagyok azt a megjegyzést tenni, hogy arra semmi szükség nincs. Mert ugyanaz a helyzet van erre az indemnitásra nézve, mint a milyenben van a delegatió a költségvetésre magára nézve. A hogy eljár általában a kormány ma3
