A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
12 XII. ÜLÉS. a maga jogait ; az adók kivetése, beszedése, Magyarország joga ; abból tehát egy fillért sem lehet fizetni, mig az a magyar budgethe be nem illesztetik. A magyar országgyűlésnek joga van azt elvetni, joga van elfogadni, s csak a magyar országgyűlés ezen felhatalmazása alapján áll elő a pénzügyministernek az a joga, hogy a törvény értelmében az összegeket kifizesse. De a közös kiadásoknak meg kell állapitva lenniök. Ez a költségvetés lehet tizenkét hónapos, lehet két hónapos. (Helyeslés.) A költségeknek két hónapra való megálla- pitása — a mint itt helyesen mondatik — semmi más, mint részleges költségvetés. Ezt a részleges költségvetést a delegatióknak meg kell állapitaniok ; azután jön a magyar országgyűlés a maga nagy jogával, hogy ezeket a közös költségeket a magyar költségvetésben vagy megszavazza, vagy meg nem szavazza : ez a magyar országgyűlés joga; a magyar országgyűlés illeszti azt he akár a végleges költségvetésbe, akár az ideiglenes költségvetésbe. Azt gondolom, ez a kérdésnek közjogilag tiszta értelme, a közjogi kérdésnek tiszta odaállitása törvényeink értelmében. Már most ha delegatio nincs, ha valamelyik törvényhozás a törvény ellenére elmulaszt kiküldeni, nem tud kiküldeni delegatiót, akkor az országgyűlés jogát kell igénybe venni arra nézve, hogy a közös kiadások tekintetében jogát közvetlenül gyakorolja és a közös védelemről gondoskodjék. Az 1867: XII. t.-czikk 5. §-a nem szól ugyan erről, de azt mondja, hogy eddig Magyarország és a magyar király dolga volt a védelemről gondoskodni, de most, miután megszűnt az absolutismus és a fejedelem Ausztriában is alkotmányosan uralkodik, ezt a jogot közösen fogják gyakorolni. Ezt mondja az 5. §. S ennek szelleméből folyólag én is egyszer a helyzet kényszerűségénél fogva gondoltam arra, hogy kényszerítve leszek a delegatio votuma nélkül a magyar országgyűlésen gondoskodni a védelem kiadásairól. Ez 1899-ben volt, mikor az osztrák parlamentben fennállott helyzet folytán nem volt rá kilátás, hogy osztrák részről delegatio küldessék ki. Akkor gondolkodtam arról, mi történjék, mert védtelenül nem lehet hagyni a monarchiát, fizetés nélkül, megállapítás nélkül nem lehet hagyni a hadsereget, nem lehet hagyni az összes közös kiadásokat és költségeket. Akkor azt gondoltam, — és a kik emlékeznek ama utakra, azok talán arra is fognak emlékezni, bogy en ezt a házban is kifejtettem — hogy a or a magyar országgyűlés fog gondoskodni onáüoan saját maga részéről a költségekről, de külön torvenynyel, melylyel az 1867-iki törvény idevonatkozó rendelkezésének pótlását szándékoltam De nem került rá a sor. mert időközben delegatiót^ b,r°dahm tiiníics "^választotta a Ilyenforma analog eset előfordult Ausztriában is. A Magyarországon fennálló törvénytelen, imparlamentáris állapotok következtében 1905-ben nem volt kiküldhető a delegatio. Akkor az osztrákok, nehogy a közös kiadások fedezet nélkül maradjanak, törvényben felhatalmazták pénzügyministeröket, hogy fedezze a maga részéről az Ausztriára eső quota szerinti közös kiadásokat. Ez az akkor fennállott és az előbb említett eset egészen más és különbözik a maitól. Ez arra az esetre volt gondolva és Ausztriában is abból indult ki, hogy nem volt törvényes delegatio. De ma a törvényes delegatio megvan, és foglalkozik a költségvetéssel, de nem jut abba a helyzetbe, hogy azt az egész évre megállapíthassa. Ily helyzetben ennek a delegatió- nak nemcsak joga, hanem ha általában gondoskodni akar, kötelessége is, hogy a közös költségeket megállapítsa bizonyos időre, azután, mikor ez megtörtént, jön az országgyűlésnek nagy joga. hogy azt a költségvetésbe beilleszti és a kormánynak a felhatalmazást megadja vagy meg nem adja. Ismétlem, a magyar országgyűlésnek a joga tisztán áll és egész terjedelmében megvalósul s nekem legkisebb szándékom sem volt soha és ma sincs annak jogát legkisebb mértékben sem érinteni. Fennáll a joga a delegatio által hosz- szabb vagy rövidebb időre megállapított költségeket a költségvetésbe beilleszteni, bár számsze- rint azokat vita tárgyává nem teheti; másfelől azonban ezt meg kell előznie annak, hogy a delegatio hosszabb vagy rövidebb időre, egy egész esztendőre, vagy két hónapra megállapítsa a költségeket. Ebből azután folyik az, hogy nem áll a t. albizottság tétele, a mely azt mondja, hogy Magyarország részéről intézkedés szüksége fenn nem forog. De akkor kérdem, miért hoznánk határozatot ? Oly határozatot egyáltalán nem kell, nem is szabad hozni, melyre nincs szükség. A delegatio határozatára, a mint kifejtettem, szükség van, ezért nem helyes. A többi, az indokolásnak az a része, a mit a jelentés az országgyűlés jogairól szól, az helyes. Ezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, mert a közjogi kérdéseknél nagyon finom érzékűnek kell lenni, s nem akarnám, hogy az országos bizottság határozata alapittassék valamely oly kijelentésre, mely a fennálló törvények értelmében nem igazolható, hanem azokkal ellenkezik. En megszavazom a határozatot, de nem ezen indokolás alapján, hanem azon az alapon, a melyet elmondani bátorkodtam. Ha a t. országos bizottság egyetért velem, addig, mig a 67 : XII. t.-cz. fennáll és a delegatio ezen törvény értelmében működik, addig ezen törvényt minden izében, betű szerint meg kell tartani. Ezeket kellett ezen jelentés indokolásához a magam részéről fűznöm, kérem méltóztassék megszavazni a határozati javaslatot, de eltekinteni annak indokolásától. (Éléül' helyeslés.)
