A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

186 VI. ÜLÉS. kifejezett gondolathoz anyagi lehetetlenség miatt nem csatlakozhatom. Először azt kívánja, hogy a bród—szerajevói vasút normalis nyomtávú vas- uttá alakittassék át. Nem tudom, hogy képzeli, hogy ezt ki fizesse meg, mert ennek a költsége tetemesebb lesz, mint volt az egész vasúti vonal­nak a megépítése, nem is szólva arról, hogy ez nem is volna lehetséges máskép, mint a forga­lomnak hosszú időre való felfüggesztésével. Én örömmel üdvözlöm az eszmének megpenditését és nagyon hálás leszek, ha a hivatott tényezők anyagi áldozatokkal lehetővé teszik e dolog létre­jöttét, de ez nem bosnyák érdek, tehát Boszniá­nak nincs is módjában ezt végrehajtania, ez tehát teljes lehetetlenség. A doboj-samáczi vasút tekintetében már biztosabb alapon állunk ugyan, a mennyiben e vasútnak normális nyomtávú vasutként való ki­építése már törvényben biztositva van, épp úgy, mint a bugojno-arzsanói vonalnak ezzel egy­idejű kiépítése : de már itt a bosnyák kormány részéről ki kell jelentenem, hogy e vonalakat nem építheti ki, mert már a mostani vasutak költségei következtében a teljesitő-képesség hatá­rához ért. Mi tehát bosnyák költségen kiépít­tetjük majd akkor, mikor módunkban lesz; és itt azután a monarchia két államának kormánya lesz hivatva módját keresni annak, hogy hogyan lehetne mégis e két vasútvonalnak kiépítését valóságra változtatni. Áttérek végre Tuskán t. bizottsági tag úr megjegyzéseire, a melyek fóképen a varesi ese­ményekre vonaikoznak. Ezek bírósági vizsgálat tárgyát képezvén, végleges nézetet rólok nem nyilváníthatok, de rövid pár szóval jellemeznem kell a mozgalmat, a mennyiben a t. bizottsági tag úr teljesen félreértett. Az a munkaszünet, a mely Boszniában május havában tetemes kiterjedést vett, fokoza­tosan elterjedt a fővárosba s másféle közpon­tokba is, a többi között Varesbe és a legkülön­félébb tüneteket hozta napirendre, oly érdekes tüneteket, a melyekből a tanulságot minden­esetre le fogjuk vonni. Épen Varesban az a nevezetes dolog fordult elő, hogy a munka­szünetbe lépő munkásoknak egyik fókivánsága az volt, hogy a munkás élelmi-raktárakat ők kibővithessék bizonyos czikkekkel, a melyeket azért akartak raktáron tartani, minthogy a varesi kereskedő-világ őket valóságos uzsorás­árakkal zsarolja; daczára annak, hogy az egyik fő-petitumuk a varesi kereskedő-világ ellen éle­ződött ki, mégis ez a kereskedői világ nemcsak melléjük állott, de kész volt áldozatot is hozni abban az irányban, hogy a munkaszünetelést tovább fentartsa. És mi ennek a magyarázata? A mint a varesi kereskedővilág látta, hogy őket az fe­nyegeti, hogyr a munkások a munkaszünetelés által esetleg kieszközlik azt, hogy a raktárakban elhelyezhetnek oly árúkat is, a miket eddig kereskedőtől vásároltak, akkor kezökbe vették a mozgalmat, magokhoz hivatták a munkások ve­zető embereit és megígérték nekik, hogy ki­tartják őket pénzzel, kenyérrel, ha aláírják, hogy e követelésektől visszalépnek. És ez még nem volt elég. Fölvetettek oly régi kérdéseket, melyek gravamenként évek sora óta az ottani lakosságban a hamu alatt lappangtak. Az egyik az, hogy Varesben tudvalévőén egy nagy vas­hámor van ; ez, mint modern intézmény, helyére lépett a régen ott létezett kis vaskohóknak, me­lyeket az egyes varesi lakók tartottak fenn ; mindenki a maga kis kohójában vasat olvasz­tott A mint a gyár létesült, természetesen a kis kohók megszűntek. Ez örökös tünete a kis­iparos vállalat károsodásának a nagyipar mellett. Azonkívül tekintetbe jött az erdőkérdés is, a mennyiben ott, mint Bosznia más helyein is úgy van, a parasztságnak egy része zokon veszi, hogy az erdőben nem garázdálko Ihatnak sza­badon, úgy mint előbb. A varesi kereskedővilág bedobta tehát e kérdéseket, mint üszköt; tar­totta a munkásokat pénzzel, bátoiitotta a pa­rasztokat, hogy csak garázdálkodjanak, majd felfordul a sváb uralom ; ők visszakapják a gyárat és városilag kezelik, a parasztok vissza­kapják az erdőt és azt teszik, a mi nekik tetszik. Varesben erre valóságos kis forradalom kelet­kezett. A kormány nehéz helyzetben volt, mert nem akart a kelleténél szigorúbb rendszabályok­hoz nyúlni. Elhelyeztetett egy század katonasá­got Varesban és elszállásolta a lakosok közt. Mikor ebből látta a lakosság, hogy a kormány komolyabb rendszabál) okhoz nyúl, — különben

Next

/
Thumbnails
Contents