A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 175 vágányú vonalra átrakatni, a mi, mint említettem, mig egyfelől nagy időveszteséggel jár, másrészről tetemes költségeket is okoz. Ha ez tovább is igy tart, előbb-utóbb minden forgalomtól el fogunk esni és az összes áruforgalmat Ausztria fogja lebonyolítani. (Úgy van !) T. országos bizottság! Ilyen helyzetben nincs egyéb hátra, mint helyes vasúti politikával megváltoztatni e viszonyokat s méltóképen kifejezésre juttatni ott is a mi érdekeinket. Szükségesnek találnám ezért, hogy a kormány — a mint egyszer már meg is ígérte — kiépítse a doboj—samáczi részt, a mely a magyar kormány által kiépít ndő vukovár—samácz Duna — Dráva—Száva-csalornával és a Sátaszék, Mohács, baranyavári szakaszszal közel 500 kilométerrel rövidítené meg a vizi forgalmat Boszniával. T. országos bizottság ! Minthogy más módja annak, hogy az osztrák tengerpartnak növekedő forgalmát ellensúlyozzuk, nincs, mint a mit itt felemlítettem, bátorkodom beadni egy határozati javaslatot, ajánlva azt a t. közös pénzügyminister urnák szives figyelmébe. Mert kell, hogy Bosznia- és Herczegovinában minden tekintetben kifejezésre jussanak a mi érdekeink is, a mint kifejezésre jutnak Ausztriáéi. Annyival inkább, mert költség és egyéb tekintetben épen úgy parti- cipálunk, mint Ausztria s ezzel szemben azt látjuk, hogy igen sok tekintetben Ausztriával szemben rövidséget szenvedünk. (Ügy van! Igaz!) A mi későbbi időkben igen nagy bajokat fog okozhatni ismét a két állam között. Javítanunk kell tehát a helyzetet most, a mikor még lehet és meg kell ragadnunk a módot és alkalmat arra, hogy ezen változtassunk, még pedig nem Ausztria kárára, hanem csak úgy — a mi teljesen méltányos dolog — hogy Magyarország nak kereskedelmi érdekei is kellőleg megvédve legyenek. Ezek után bátor vagyok következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa): [»Indítványozom, utasítsa a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság a közös pénzügy- ministert, miszerint indítsa meg haladéktalanul a szabályszerű eljárást a brod—zeniczi—szera- jevoi keskeny nyomtávú vasúti vonalnak normal nyomtávú vonallá való átalakítása iránt; továbbá tegye meg a legsürgősebb előkészületeket a már korábban kilátásba helyezett doboj-samáczi vonal kiépítése iránt. Eljárása eredményéről már a legközelebbi delegatio elé terjeszsze be jelentését.« Ajánlom indítványomat a t. országos bizottság szives figyelmébe és kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Semsey László jegyző: Tuskán Giga! Tuskán Grga: U isto vrieme, kada se je Bugarska oslobodila, okú pirala je Austrija B isnu. U róka od 28. g. uredi la se Bugarska i ona jedanas uredjena drzava, kvja cak misliina sdoje prosirenje, a Bosna u to vrieme nije si josnista stvonla, una nejma niti svogóinovníctva, niti svajih ucihelja i. t. r. jednam riciju ona nej ma nista, s!o je zemlji jegnoj potrebno, da moze na predovati. Austrija se samo skrbila, du od nje stvori sebi sliönu Noru Austriju. I kakoje sve neza- dovoljno a Alt-Osterreich tako je nazadoroljne n Alt Österreich, tako je nezadovoljno i u Neu- Österreich, to su nei doroljne dokazala gospoda predgovornici. stogaóu ja nanesti zu holju ilustraciju sliedece : U Voresu rinade vlada sroje ugljike i Zel- jiznare, pa jer tuj zlo piaca sroje radnike, uda- riii an radnici u strajk. Strajk je potrajao, jer su radnike podupirali gradjani. Kad je to vlada vidila dordu je vájni itro na trväuk gradjan- stva. Videói to radnici od ustaSe od strajka, a oblust sada udarila proti gradjanom. Njih tri- deset pohvata i trezei, ne pozla u Sarajevo s zatvor, i ovdje od ujih izandi izjavu, Rajum prizraju, da su pogriesili, da ce u budnióe óuvat ne katorih pogrieâaka i. t. r. Goapodo drugdje se predbacuje, jeli istina, neznam, odi znam du se predbacuje zandarom, da na slican nácin iznude prizn mje od cigana. Drzim, de je bosanzka vlada duzna popra- viti zlo, àts ija je u piknim gradjanum i rad- nikum zadola i to tim prije, Sto jaj ovukar posta púk nesluÉi na cast. Ovdiko o nacinu, kojiin se npravlju u Bosnoj. Vlada u Bosnot odradila je naredbam od 3ü. listopada 190J. br. 156.876/11. naredba po kojoj mora srako divnicarako draZtvo i druztva u obee, ako hoce raditi skime u Bosnoj tamo
