A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. dását, hogy a hivatalokban igenis teljesen német az ügykezelés és csak kivételesen, ha úgy fordul, hogy egy más nyelvet absolute nem beszélő egyén kerül oda, akkor történik az horvát vagy bosnyák nyelven. A vasúti szolgálatról egyátalában nem akarok ez idő szerint beszélni, bárha sok szó fér hozzá, tekintettel arra, hogy annak egész iránya, berendezése és szervezése, minden az osztrák érdekeket szolgálja. Nem akarok arról sem beszélni, hogy tulajdonkép katonai dictatura van ott, a mely mellé be vau osztva egy civil adlatus is, a kit teljesen feleslegesnek tartok, mert vagy az egyik vagy a másik legyen, hiszen az a katonai egyén csakis a repraesentálást szolgálja ott. Mindazonáltal lehetetlen meg nem emlitenem mégis az igazságügyet tárgyaló jelentésből ki- világló adatokat. Nem beszélünk most arról, hogy ott úgy látszik, a mi fogalmaink szerint uzsora dívik : hiszen a törvényesen elfogadott kamatláb 12 százalék, a mi rendkívül megterhelheti azt a szegény népet, ha tekintetbe vesszük, hogy házi állatai után is meg van adóztatva, a mely adót — csak úgy mellékesen jegyzem meg — minden körülmény közt eltör- lendőnek vélek, mert absurd dolog, hogy az fentartassék és ezáltal éppen a legszegényebb néposztály sujtassék. De magánál az igazságszolgáltatásnál látom és a jelentésből magából is azt olvasom ki, hogy ott borzasztó állapotok uralkodhatnak, ha a régi osztrák katonai büntető törvényt és büntető eljárást, ezt az inqui- sitorius rendszert alkalmazzák az országban, ha látom, hogy a polgári, kereskedelmi és hitelügynél az osztrák törvények vannak még most is életbeléptetve ; ha látom, hogy az ügyvédi képviselet bár kötelező, kénytelen mégis a jelentés bevallaui, hogy sokszor a hivatalnoki karból kellett védőt kirendelni, mert az ügyvédek száma nagyon kevés, a mi nagyon természetes, hiszen numerus clausus van! Az ügyvédek száma 25, ezeknek fegyelmi hatóságát a polgári adlatus két törvényszéki hivatalnokkal és két — nem tudom — ta'án horvát tanácsossal képezi, minden íelebbezés kizárásával, úgy hogy meg vagyok győződve: ha egy szabadabb szót szól ott valaki, a legkérlelhetetlenebb elbánásban részesül. Ha látom azt, hogy csak most akarják keresztülviuni a közigazgatásnak a bírósági szervezettől elválasztását — a mely csak julius 1-én lép életbe, de csak fokozatosan — hogy az a biró ne legyen felügyeletileg alárendelve a köz- igazgatási tisztviselőnek, a kerületi járásfőnöknek; ha látom, hogy a vizsgálati fogság elrendelhető egy adóssal szemben a ki ellen szökés gyanúja merül fel, a mi jogállamban meg nem állhat, mert a szökés gyanúját rábizonyitaui valakire nagyon könnyű, nagyon tág, nagyon nyújtható és kiterjeszthető dolog; ha látom, hogy a statistika adatai szerint is a végrehajtások ügye Magyarországgal nincs úgy szabályozva, mint Ausztriában; ha látom, hogy a bíróságok közvetlen intézik megkereséseiket Ausztriához, vagy Horvátországhoz, mig Magyar- országhoz csak a szerajevoi kormány útján; ha látom, hogy a végrehajtások foganatosítására hivatalszolgák kiküldötti minőségben alkalmaztatnak, a hol ezeknek csekély intelligentiája nem lehet biztosíték, hogy tisztöket lelkiismeretesen, törvény i-zerint fogják gyakorolni; ha látom azt a statistikát az őrzöttekről és elítéltekről, melyet ez a jelentés feltüntet : akkor engedje meg a t. közös pénzügyminister úr, még most is elborzadok, s nem acceptálhatom, a mit ő az albizottságban mondott, hegy ott szabadabban nyilatkozhatnak meg. Hiszen gyülekezési, sajtószabadsági, kérvényezési joguk nincs; hiszen ha május 1-én socialista érzésű munkások gyűlést akarnak tartani, megtámadják őket és prae- ventiv intézkedés czímén öt embert lelőnek. De hogy visszatérjek themámra, a jelentés szerint az elitéltek száma kedvező, a mennyiben Ausztriának, Horvátországnak és Magyar- országnak adataival összehasonlítva, megfelelő a számarány; azonban nem adja meg a számarányt arról, hogy kik vannak vizsgálati fogságban, a jelentés szavai szerint: <őrzöttek« és kik ítéltetnek el. Ez horribilis állapot, t. bizottság; mert azt látjuk, hogy 1903 ban járási fogházban őrzöttek, tehát letartóztatottak és a kerületi törvényszéknél őrzöttek száma kitett 18.964-et, (Mozgás.) és az elitéltek száma 2203. Tehát több, mint 1G.000 ember volt vizsgálati fogságban, a ki nem ítéltetett el. Azt én nem hihetem el, hogy 21* 1 fi3
