A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1903 - hiteles kiadás (Bécs, 1903)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
296 XIV. ÜLÉS. elvek majd átmennek az életbe és ott testet öltenek, ezeknek azon eredménye legyen, hogy szeretett hazánk legyen nagy, erős és dicső és ezáltal egyszersmind a dualismus is megszilárduljon ! (Élénk éljenzés.) Elnök: T. országos bizottság! Fogadja az országos bizottság úgy a magam, mint tiszttársaim nevében őszinte köszönetem nyilvánítását azokért a meleg szavakért, a melyeket a bizottság t. tagja, Firczák Gyula ő nagyméltósága mondott és a melyek at bizottságnál szives visszhangra találtak. Mi csak kötelességünket teljesítettük, viszont rajtunk a sor, hogy mi is megköszönjük az országos bizottság t. tagjainak szives támogatásukat és jóindulatukat, a melylyel tárgyalásainkat nemcsak megkönnyítették, de kellemessé tették feladatunk teljesítését. Azért is fogadják úgy a magam nevében, mint elnöktársaim, valamint a háznagy, a bizottsági jegyzők és előadók részéről legmélyebb hálám kifejezését. (Éljenzés.) T. országos bizottság! A jelen ülésszaknak kimagasló pontjait azok az intézkedések képezték, a melyek a katonai nevelés ügyében történtek. Hazánkban régen hangsúlyozott kívánság és panasz van ebben a tekintetben, a melynek gyakran adott kifejezést a hadügyi kormányzat is, hogy ugyanis a hadseregben kevés magyar ember szolgál mint tiszt. E bajon segíteni volt feladata azoknak az intézkedéseknek, a melyek történtek. Az ország érdeke az, hogy mentői több magyar ifjúnak tétessék lehetővé, hogy a katonai pályára lépjen. A közös hadseregnek és a monarchiának érdeke, hogy mennél több magyar honos foglaljon helyet a hadseregben, a melyben gyakran dicsőséges szerepet játszottunk. Nem lehet tagadni, hogy azon intézkedések által, a melyek most elhatároztattak, a magyar ifjak feladata lényegesen meg van könnyítve. A magyar ifjak ezentúl nagyobb számmal fognak veszedelem idején vállvetve küzdeni a monarchia másik államának fiaival és ha a magyar ifjak tömegesebb belépése által szorosabbá fűződik az a kapocs, a mely az ország és a hadsereg közt létezik és a melynek léteznie kell, ezen intézkedések nem lehetnek a hadsereg ártalmára, nem lehetnek annak gyengítésére, hanem csak annak erősítésére fognak szolgálni. I Hogy mennyire fognak megfelelni ezen intézkedések, azt reményiem, a közel jövő fogja megmutatni; de ezeknek eredménye attól függ, hogy a magyar szülők, a magyar ifjak mennyiben fognak élni azon kedvezményekkel, melyeket részint a bizottság határozatai, részint az azzal összekapcsolandó törvényhozási intézkedések nyújtani fognak. Reményiem, néhány év tapasztalata igazolni fogja a hadügyi kormány által előterjesztett és az országos bizottság által elfogadott intézkedések helyességét. Teljesen téves felfogás az, t. orsz. bizottság, hogy Magyarországnak kevésbé áll érdekében, hogy a hadsereg erős legyen, mint a monarchia bármely más országának. Tudjuk, hogy az államalakulásoknál fogva, a melyek körülöttünk történnek, a sok fekete pont miatt, a melyek a láthatáron látszanak, saját érdekeinket csak úgy védhetjük meg, ha oly hadseregünk van, a melynek tekintélyét szomszédaink elismerik. Tudjuk, hogy érdekeinket legjobban abban a kötelékben és ama törvényes alapon védhetjük és biztosíthatjuk, a mely régi történelmi fejlődés alapján 1867-ben létesült és a melyhez azért az ország szilárd ragaszkodással viseltetik. T. országos bizottság ! A múlt tapasztalatai és a delegatiók 37 évi munkálkodása is mutatja, hogy Magyarország mindenkor megszavazta azokat az összegeket, a melyek a hadsereg fejlesztésére és a hadsereg erejének kifejtésére szükségesek. Ez nem azt bizonyítja, hogy Magyar- ország a hadsereget gyengíteni akarná, hanem ellenkezőleg azt, hogy erősíteni akarja. T. orsz. bizottság! (Elnök és a bizottság tagjai felállanak.) A mi elhatározásunkat lényegesen könnyíti az, hogy a monarchia két államának trónján oly fejedelem ül, a ki ismeri népei szükségleteit és a ki a monarchia mindkét része érdekeinek igazságos oltalmazója, ki az uralkodása alatt alkotott 1867. évi törvényeken lerakott megállapodásoknak mindenkor hű és erős védelmezője, a ki tiszteletben tartja az országok alkotmányos jogait, de elvárja a közös monarchia érdekében elvállalt kötelezettségek teljesítését is. Ezen alkotmányos és igazságszerető eljárá- I sáért környezi őt Magyarország összes lakosságá-
