A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

20 III. ÜLÉS. sági üléseken vagy sem. Ezt a kérdést tehát okvetlenül rendezni kell. Azt gondolom, hogy az sem áll, a mit Keglevich István gróf t. tag­társam kifejtett, hogy ezen rendelkezéssel tisztán csak erre az országos bizottságra nézve hozunk határozatot, mert miután ez az ügyrend egy módosítását képezi, ez a módosítás mindaddig életben marad, mig egy másik országos bizott­ság ezen változtatást nem tesz. Ez tehát nem­csak a jelenlegi, hanem a jövö országos bizott­ságokat is kötelezi. Módosítás tulajdonkép csak Holló Lajos t. tagtársam részéről történt, a kinek módosítása igy hangzik, hogy a zárt ülést csak az albizott­ság többsége van hivatva elhatározni, és igy ezt a jogot ellentétben az én indítványommal sem a ministereknek, sem az albizottságnak elnöké­nek, sem pedig az albizottság két tagjának nem akarja megadni. Rakovszky István: A ministereknek meg­adja. Dániel Ernő b. : Nem adja meg, csak a többségnek. Én azt hiszem, hogy ez a módosí­tás lehetetlenségekre vinne, mert ha azt nézzük, hogy valamely zárt ülésnek szüksége fennforog-e, akkor annak indokait is elő kell adni, hogy az albizottság többségét megnyerjék arra, hogy zárt ülés tartassák ; pedig lehet, hogy éppen ezen indokokat lehetetlen nyílt ülésben elmondani. Szükséges tehát ezt a discretionalis hatalmat úgy az albizottság elnökének, mint a ministereknek és két albizottsági tagnak is megadni, mert azt hiszem, hogy az albizottsági tagoknak is vannak néha oly közlendőik, melyeket nyilvános ülésben nem tudnak előterjeszteni és a melyekre nézve a zárt ülés szükségét nem is indokolhatnák a nyílt ülésen. Igen kérem a t. országos bizottságot, hogy a módositványnak ezt a részét ne méltóztassék elfogadni. De arra is kérem a t. országos bizottságot, hogy a második módosítást se méltóztassék el­fogadni, a mely úgy hangzik, hogy a nem zárt­üléseken a gyorsírók is jelen lehetnek. Ez néze­tem szerint roppant nagy kitágítása az albizott­ság tárgyalásainál létező nyilvánosságnak. Ilyen nyilvánosságot sem a képviselőház, sema főrendi­ház bizottságai nem élveznek, mert azokra sem szabad a hírlapírókat és a gyorsírókat külön meghívni Én azt gondolom, t. országos bizottság, hogy ha valamelyik albizottság czélszerűnek és kívánatosnak tartja, hogy ülésein gyorsírók jelen legyenek, azt az illető albizottság akármikor saját hatalmánál fogva elhatározhatja. Eddig is úgy volt, de hogy erre nézve kötelező rendelkezés vétessék fel az ügyrendbe, ez azt gondolom, nagyon is túlmegy a czélon s többet árthat, mint a mennyit használhat. A mi végre azt a módositványt illeti, a melyet Berzeviczy Albert t. tagtársam előterjesz­tett, hogy az indítvány utolsó szavai « vehetnek részt« helyett tétessék »lehetnek jelen« ; ehhez készséggel hozzájárulok Elvégre én sem akar­tam egyebet kifejezni, mint Berzeviczy Albert t. tagtársam: azt tudniillik, hogy csak mint hall­gatók vehetnek részt. Mert az ki van zárva, hogy ha az albizottság megalakul valamely tárgy előkészítése végett: más, mint az albizottság tagjai is részt vehessenek a tárgyalásokon. Mind­ezeknél fogva arra kérem a t. országos bizott­ságot, hogy — kivéve Berzeviczy Albert t. tag­társam módosítását — a többi módosítások elvetésével méltóztassék az indítványt elfogadni. Holló Lajos: Én csupán módosításom második részét vagyok bátor megváltoztatni, a mennyiben a felhangzott kivánatok alapján nem a hírlapíróknak jelenlétét, hanem a gyorsíróknak alkalmazhatását kérem a nem zárt üléseken. Módosításom e szerint igy szólna: »nem zárt ülésen gyorsírók is alkalmazhatók.« Erre vonat­kozólag nem elégséges az, a mit Dániel Ernő báró bizottsági tag ur mondott, mert például a külügyi albizottságban tettünk erre nézve indít­ványt s a bizottság azt hitte, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse, mig öröm­mel értesülök arról, hogy más albizottságban ezt elrendelték. Hogy ily controversia fel ne merül­jön, kérem, mondassék ki (Egy hang: Hivatalos gyorsíró!) akár úgy, hogy hivatalos gyorsíró alkal­mazható a nem zárt üléseken. Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezá­rom s következik a szavazás. Először átalánosságban fog megtörténni a szavazás Dániel Ernő báró határozati javasla­tára. Kérem azokat az urakat, kik azt átalános-

Next

/
Thumbnails
Contents