A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ÜLÉS. 17 elnöknek a törvényre hivatkozva, kell figyelmeztetnie a következményekre. Nem a házszabályokra, hanem, hangsúlyozom, törvényre, az 1848 : IV. t czikkre kell hivatkoznia és igy kell a figyelmeztetést alkalmaznia. Erről különben szó sem volt. De, t. tnglársam, a regnicolaris bizottságokkal is akar érvelni. Én kiterjesztettem erre a figyelmemet. Én is gondoltam azon sok regnicolaris depulatiora, a melyek különösen az 1825-iki országgyűléstől kezdve 1848-ig ki lettek küldve, többek közölt azon regnicolaris bizottságra is, a melyről igen tisztelt tagtársam beszélt, a mely Ferencz király idejében küldetett ki, a ki országtól 50.000 ujonczot kívánt. Kezdetben megtagadta a főrendiház a hozzájárulást. Hosszú alkudozásoknak az lett az ezedménye, hogy az országgyűlés az mondotta, hogy jól van, de mi betekintést akarunk a Hof-Kriegs-Rath-tól nyerni. A főrendiház még mindig ellenkezett. Ekkor I. Ferencz király maga utasította gróf Gyulay horvát bánt, hogy a szükséges felvilágosításokat adja meg, a melyek következtében nem 50.000, hanem 48.000 ujonczot ajánlott meg az ország, de azért, t. tagtársam, sem a törvényekben, sem a jegyzőkönyvekben, de sehol sem fog egyetlenegy szót sem mutathatni, a mely arra engedne következtetni, hogy a nyilvánosság ki lett volna zárva a követekre nézve. Ernliszt Kelemen: A gyűlésen! Rakovszky István: Igenis, a regnicolaris gyűlésen! A regnicolaris deputatiok ülései mégis nyilvánosak voltak a követekre nézve, mint pl. azon regnicolaris bizottság ülései, a mely a nemzeti muzeum, vagy a mely a Pesti Színház, vagy végre az, a mely 1844-ben az új büntető törvény behozatala tárgyában volt kiküldve. És miután seholsem találunk bizonyítékokat arra, hogy itt a nyilvánosság ki lett volna zárva: nem szabad szakítanunk egész közjogi múltúnkkal ; nem szabad szakítanunk azon közjogi főelvvel, a nyilvánosság elvével, hogy ezen bizottságok ülései ép úgy, mint a többi bizottságokéi, ne lettek volna hozzáférhetők az alsó vagy felső tábla részére. De t. tagtársam ezt nem mint egy, a törvényhozót megillető jogot állítja elénk és nem érzi azt a degradatiot, a melyben a törvényhozás tagjait részesíti akkor, a midőn — tiszA közösögyi országos bizottság naplója. 1902. telet, becsület a ministeri megbízott uraknak, a kiknek discretiojában én megbízom — itt ministeri titkárokat és alantasabb rangú tiszteket is tisztelhetünk, a kik itt a tárgyaláson résztvehet- nek és hallgathatják mindazt, a miről itt tárgyalnak. Ezekben szerinte meg van, de abban a törvényhozóban nincs meg arra nézve a garantia, hogy ugyanazt hallgathassa és ugyanannak tárgyalásán mint hallgató résztvehessen, a mit neki ellenőriznie kell. Az hiszem tehát, hogy ezen okoknál fogva szükséges volt ezt a visszásságot azonnal orvosolni Ezért elfogadom Dániel Ernő báró t. tagtárs úr indítványát azon módosításokkal, a melyeket Berzeviczy Albert és Holló Lajos t. tagtárs urak tettek. Münnich Aurél jegyző : Klobusiczky János ! Klobusiczky János: T. országos bizottság! Egy kérdésem volna az indítványozó Dániel Ernő báró t tagtársamhoz, mert indítványának egy passusa nem egészen világos előttem. Ott ugyanis az van mondva, hogy az albizottságok ülésein a törvényhozás tagjai mint hallgatók megjelenhetnek. Nem tudom, hogy miképen értendő ez a passus? Én úgy értelmezem ezt, hogy ha jelen lehetnek, csak a karzaton lehetnek jelen, de nem az ülésteremben. Hollé Lajos: Ez kicsinyeskedés! Klobusiczky János : Felvilágosítást kérek arra nézve, hogy ez a passus mikép értendő? Dániel Erilö b. : Jelen lehet mint hallgató. Ha olyan a terem, hogy karzat is van, a karzaton ; a hol pedig nincs karzat, a hol hely van. Klobusiczky János: Bocsánatot kérek, de én ebben nagy különbséget látok, mert majdnem lehetetlenné válik a tárgyalás akkor, hogy ha azok, a kiknek semmi beavatkozási joguk nincs, az ülésteremben tömegesen vannak jelen. Például ha idejön 200 képviselő, és itt szavazás van kézfelemeléssel, hogyan fogjuk megtudni azt, hogy hány bizottsági tag szavazott. Hogy tehát az indítvány igy volna értendő^ nincsen eset reá, hogy én indítványához hozzájáruljak. Müunich Aurél jegyző: Holló Lajos! Hollő Lajos: T. országos bizottság! Csak két szempontot óhajtok ezen felszólalásomban felhozni főleg azokra való tekintettel, a miket 3 í
