A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 165 a hadsereg belső egységének megbontása nélkül is eleget lehet tenni a nemzet kívánalmainak úgy, hogy a nemzet jogait helyreállítják. Elfogadom azt a határozati javaslatot, a melyet Ugrón Gábor t. barátom benyújtott, a mely azonban természetesen nem öleli fel ezen kérdéseket a magok összességében, de azért igen megnyugtató lenne, ha a t. országos bizottság ahhoz hozzájárulna, mert avval legalább megteszik az első lépést ezen a téren. De, hogy alkalmat nyújtsak Apponyi Albert gróf t. képviselőtársamnak arra, hogy a kimutatást kívánhassuk be előzetesen a hadügyi kormányzattól, a magyaroknak a hadsereg kebelében való részvételéről, indítványt vagyok bátor előterjeszteni, a melyik úgy szól : mutassa ki a közös had- ügyminister úr, hogy hány százalék magyar honos visel tiszti rangot és van alkalmazva mint katonai hivatalnok, úgy a közös hadseregben, mint ennek egyes intézeteiben, ezreden- kint és intézményenkint. Vagyok bátor határozati javaslatomat elfogadásra ajánlani. Elnök: A hadügyminister képviselője kíván szólnni. Jekelfalussy Lajos altábornagy: A teg- napelőtti ülés folyama alatt t. Ugrón Gábor bizottsági tag úr interpellate intézett a hadügyminister úrhoz, a melyre a következőkben lesz szerencsém válaszolni. Az interpellate igy hangzott (olvassa): »Mi az oka D'Orsay Olivér méneskari ezredes nyugdíjbakerülésének ?« A tavaszszal, hogy melyik hónapban, azt már nem tudom, a magyar királyi földmívelés- ügyi minister enquêtet hivott össze a lótenyésztés érdekében. Ebben az enquéteben rész vettek a ménesparancsnokok is. Az enquête napirendje szorosan körül volt írva és még meg volt határozva az a keret, a melyben dolgoznia kellett. Ezen enquête alkalmával D’Orsay Olivér ezredes úr a mikor szakszerű beszédét már elmondta, hogy egészen magántermészetű magán óhajának adott kifejezést, annak tudniillik, hogy ő a jelen viszonyában nem szolgál többé kedvvel, valószínűleg azért, mert az a kör, a mely számára nyitva van, neki kevés. Ebből a nyilatkozatából kifolyólag, mert egy tiszt, a ki kiszolgált, a ki védkötelezettségének elegei tett, szolgálatra nem kényszeríthető s a kinek egy bizonyos helyzetben vagy állásban szolgálnia kedve nincs, alig feltételezhető, hogy üdvös szolgálatokat teljesíthetne, alkalmat adott a hadügyministerium D’Orsay Olivér ezredes úrnak arra, hogy nyugdíjazását kérje. D’Orsay Olivér ezredes nyugdíjazását kérve, ö Felsége kérésének eleget tett, a nyugállományba helyezését elfogadta és ö a katonaságtól elment. Tudom azonban bizonyosan, hogy a magyar kormány alkalmat adott arra, hogy azon széles körű ismereteit, a melyekkel a lótenyésztés terén bir, továbbra is érvényesítse, és hogy ö ezen a téren, a melyen esetleg még jó szolgálatot tehet, alkalmazva van. Kérem a t. országos bizottságot, méltóztassanak ezt a választ tudomásul venni. Áttérek most Ugrón Gábor képviselő úrnak a múlt ülésen a hadsereg budgetjén némely oly fajtájú megjegyzésére,’ a melyeket én szó nélkül nem hagyhatok, a mennyiben azok nem annyira a képviselő úr delegatusi állásából kifolyó bírálatok és megjegyzések, hanem inkább a hadsereg vezetőségének olyan apostrophálása, a melyet azt hiszem, az ország védereje érdekében szó nélkül hagynom nem lehet. A t. bizottsági tag úr felhozott egyes dolgokat, a melyek — a forrást, hogy honnan vette, nem keresem — de tényleg nem léteznek Ezek olyan vádak, a melyeket a közvélemény, vagy a nagyvilág előtt talán mégis indokolni lehetne. Az igen tisztelt delegatus úr saját kartársait is megtámadta, megvádolta őket a hadügyi kormány procatorságával. Bocsánatot kérek, a hadügyi kormány tiszta és nyílt kártyával játszik, procatorra szüksége nincsen. Ha az albizottságok üléseiben esetleg előfordult volna ez az eset, a hadügyi kormány igen megköszönte volna az illető delegatus úrnak közbenjárását, de elfogadni semmi szin alatt nem fogadta volna el A t. bizottsági tag úrnak jogában és módjában van mindenről meggyőződnie, a miről meggyőződést akar szerezni, de a hadügyi kormány, — ismételve hangsúlyozta ezt a delegatio is — mindig készséggel megadott minden felvilágosítást. Ha a t. bizottsági tag úr fáradságot vett volna magának arra, hogy ezekről a dolgokról informatiókat szerezzen magáuak, az anyag