A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 61 tengerészeinek szempontjából is kívánatos, hogy a monarchia mindkét államában az ipar minden neme és különösen az iparnak azon nemei természetesen, a melyek hadi czélokra igénybe vehetők, lehetőleg tökéletesen és lehetőleg, hogy úgy mondjam, decentralizálva fejlődjenek ki, decentralizálva helyileg, de nem decentralizálva oly értelemben, hogy azok áttekinthetők és bizonyos közös szerződések által azutáu összefoglalhatók ne legyenek. Természetes, először iparkodnunk kell gazdasági szempontból is, hogy ilt egy bizonyos verseny létesittessék a különféle telepek közt: másodszor biztosítanunk kell magunkat, hogy azon esetre, ha az egyik vagy másik ilyen telepen az ipar megakad, illetőleg a termelés bármely tényezője ideiglen például háború közben meggyengül vagy megcsappan, a másiknál azt annál teljesebben és annál tüzetesebben lehessen pótolni. Ezenkívül még az ipari kiképzés lehetősége hazánkban is nagyrészt arra kell hogy fektetve legyen, hogy azon esetekben, a hol a megrendelések meglehetősen pontosak, előre kiszámíthatók, mert a szükségletek éveken keresztül egyenlők, és egyszersmind magok a vevők oly képességgel bírnak, hogy útmutatásokat tudnak adni az előállítandó czikkek minőségére és az előállítási processusra nézve, a mint az épen a haditengerészet és a hadsereg szállításaiban fenforog, tehát a hol az ipar fejlesztésének lehetősége inkább meg van adva, előnyösebb helyzetben vagyunk mi, a kiknek inkább kell még fejlődniük és a kiknél az új ipar teremtésére még nagyobb súlyt kell helyeznünk azokkal szemben, a hol az ipar már bizonyos megszokott és megállapodott keretben mozog, és a hol természetesen a tőke és a tapasztalat a már fennálló ipar javára válik, de a szükség azokat oly mértékben tovább fejleszteni, az illető államra azonos mértékben nem áll fenn. Erre akartam az igen tisztelt bizottság figyelmét felhívni, annál inkább, mert az albizottság! tárgyalások rendjén úgy a hadügymi- uister úr, mint a tengerészeti vezetőség részéről meggyőződtünk azon készség tekintetében, hogy minden lépést, a mely e tekintetben szükséges, meg fog tenni, és tapasztaljuk tényleg, hogy ez ígéretek igen nagy része e téren, bár minden kívánatos még meg nem történt, már tényleg be is vált, részemről tehát e tekintetben is hozzájárulok a tengerészeti albizottság jelentéséhez. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani ? Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. Az első kérdés az: elfogadja-e a bizottság átalánosságban az albizottság jelentését, illetőleg a költségvetést: igen, vagy nemi (Igen!) A bizottság elfogadta. Azután van az albizottságnak 1. számú indítványa, melyben a tengerészet jelenlegi vezetőjének odaadó és sikerdús működéséért bizalmát és elismerését fejezi ki. Elfogadja a bizottság? (Igen!) A bizottság elfogadta. Következik az ipari és mezőgazdasági beszerzésekre vonatkozó határozati javaslat, a mely felolvastatott. Elfogadja a bizottság? (Igen!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Teleki Sándor gr. előadó: I. Rendes szükséglet. 1. czím : Fizetések 4,142.810 korona. Elnök : Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó: 2. czím: Zsoldok és ruházati tömeg-átalányok 2,603.000 korona. Elnök: Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó: 3. czím: Szolgálat a szárazföldön 1,733.360 korona. Elnök: Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó: 4. czím: Szolgálat a tengeren 3,783.970 korona. Elnök: Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó: 5. czím: Intézetek: A) alczím : Vízrajzi hivatal és tengerészeti könyvtár 63.040 korona. Elnök: Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó; B) alczím: Tengerészeti akadémia 191.750 korona. Elnök : Elfogadtatott. Teleki Sándor gr. előadó: G) alczím; Tengerészeti alreáltanoda, továbbá nép- és polgári iskola 4320 korona. Elnök: Elfogadtatott.
