A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 5í) »Utasittatik a haditengerészet vezetője, hogy a haditengerészet számára eszközölt megrendeléseknél és beszerzéseknél a hazai nyers- és ipari termelés oly mértékben vétessék figyelembe, hogy ez által Magyarország közgazdaságának legalább megközelitőleg megtérüljön azon rész, mely őt a hozzájárulási arány sze rint a tengerészeire fordított kiadásokból jogosan megilleti és hogy erre vonatkozó intézkedéseiről, valamint ezeknek eredményeiről a delegatiónak évenként jelentést tegyen.« Ez volna, t. országos bizottság, kellő rövidséggel előadva, a tengerészeti albizottság tárgyalásainak eredménye. Ezek után kérem a t. országos bizottságot, méltóztassék a költségvetést az áta- lános tárgyalás alapjául elfogadni. Elnöki Kíván valakiátalánosságban szólani? Pulszky Ágost: T. országos bizottság! Nem annyira a tengerészeti albizottság által előterjesztett jelentéshez, illetőleg a tengerészeti költségvetés részleteihez kívánok szólani, mint inkább egy kérdéshez, a mely ezzel a kapcsolatban itt is felmerült, de felmerül a hadügyi költségek keretében is, a hol azonban, más kérdések révén vettefigyelmünket igénybe, — megvallom hibámat, — hozzá nem szóltam. Tudniillik meg vagyok győződve arról, hogy mennél inkább tisztába jövünk azzal, hogy a véderőre vonatkozólag elénk terjesztett költségvetéseket reducálni, és igy az ország adózó polgárainak és az ország pénzügyi egyensúlyának érdekeit ez úton érvényesíteni nem lehet, mennél inkább meggyőződünk arról, hogy valóban, az elénk terjesztett jelentés szavaival élve, lehető takarékossággal van összeállítva a költségvetés, és hogy lényegileg az abban követeltek megfelelnek a szükséglet azon minimumának, a melytől el nem tekinthetünk, hogyha a monarchia biztosságát kellőleg szem előtt tartjuk, és ha nem akarjuk magának az intézménynek hatályosságát és hitelét csorbítani, mennél inkább meggyőződünk minderről, annál inkább elénk tolul azon múlhatatlan követelmény, hogy lehetőleg visszajuttassuk ezen intézmények által más oldalról a népnek azon erőt, a melyet ezen intézmények kiképzésére tőle követelnünk kell. Kétségtelen, t. közösügyi bizottság, s már a 60-as években felmerült nagy hadsereg- és tengerészeti költekezésekkel együtt feltűnt mindenkinek, hogy egy állam sem bírhatta volna el azon terhet, a melyet a fegyverkezés reá rótt, ha ezen teher részben meg nem térült volna az által, hogy az illető intézményeknek, a hadsereg és a tengerészet szükségletei az illető állam ipara által fedeztettek és láttattak el, és igy a hadügyi és tengerészeti költségvetések összegének egy bizonyos része az országok átalános gazdaságában mintegy átmeneti tételül mutatkozik valójában, mert a mi egyrészt elvétetik a termeléstől, az másrészt annak nagy mértékben visszaadatik. E nélkül nem is lehetett volna elképzelni azt, hogy Európa államai az utolsó két évtized rendkívüli megterheltetését, az utolsó két évtized által rendkívül igénybe vett erejöket fenntartani képesek lettek volna. Mennél inkább látjuk tehát, hogy valami lényeges megtakarítás a közösügyi kiadások rendszerében nem lehető, sőt hogy azok valószínűleg a közel jövőben még emelkedni fognak, annál lényegesebb és jogosultabb azon követelés és azon törekvés, hogy az országok hozzájárulási képességének arányában szereztessék be az egyes államok részéről a hadsereg szükségleteinek fedezése, és hogy ugyanazon arányban, a melyben a momrehia két állama a közös költségekhez járul, osztassák fel a monarchia két államának termelési tényezőire az összeg azon része, a mely szükségképen a pub- licumnak visszatérül. Ez irányban már esztendők óta történtek a közösügyi bizottságok kebelében felszólalások. Az albizottságok, úgy a hadügyi, mint a tengerészeti albizottság, tárgyalásaik folyamán igen tüzetesen figyelembe vették ez érdeket és évről- évre találkozunk erre vonatkozó jelentésekkel és adatokkal. Igaz, hogy ez adatok nem kimerítők, és hogy teljes képét annak, hogy a hazai termelés, úgy a földmivelési termelés, valamint az ipar, mennyit fedez a hadsereg és a tengerészet szükségleteiből, és mennyit nem, most csak megközelitőleg ismerjük. Erre a teljes feleletet csak akkor fogjuk nyerhetni, mikor a Horánszky Nándor igen tisztelt tagtársunk által tett indítvány következtében, a mely elfogadtatott és határozattá vált, a zárszámadásokkal kapcsolatban elénk fog terjesztetni azon részletes kimutatás, a mely erre vonatkozólag, amint mondom, tavaly követeltetett, a mely követelmény az idén megujittatolt, de mely csak az 8*
