A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 47 bizottság kebelében évek hosszú során át igen sokszor nagyon behatóan tárgyaltatott; a legutóbbi delegatió óta pedig, ezen nem egészen négy hónap alatt, nem igen fordulván valami elő, én igen természetesnek találom, hogy a négyes albizottság igen tisztelt tagjai nem látták szükségét annak, hogy a már régen és többször említett tárgyiakról újból hasonló és ugyanazon kérdéseket inézzék hozzám. Miután azonban a sajtóbau kételyek, aggodalmak és panaszok merültek fel, igenis kötelességemnek tartom nem épen ezekre felelni, hanem a t. országos bizottság előtt megadni mindazon felvilágosításokat, a melyekre képes vagyok. És itt az igen tisztelt előttem szólt bizottsági tagnak egy megjegyzésére óhajtanék én is megjegyzést tenni. Azt mondotta, hogy igen jól ismeri ezen kérdés kényes voltát és azért nem is akar abba tovább belebocsátkozni. Ezt a kijelentést én csak nagy hálával fogadom, mert hiszen minden nagyobb politikai kérdésnek vannak kényes oldalai. A mennyiben azonban ezen kérdés engem illet, abban tehát a tisztán köz- igazgatási kérdésben egyátalában semmi titok nincs; a közigazgatás előttünk fekszik, azok előtt, a kik betekinthetnek és be akarnak abba tekinteni; nekem tehát minden egyéb tekintet nélkül a legnagyobb nyíltsággal lehet minden kérdéshez hozzászólanom. Egy pár dolgot feljegyeztem magamnak, a mely a lapokban felkeltette figyelmemet. Nem tudom, vájjon minden ott van-e, inkább azt hiszem, hogy nem, de a főbb aggodalmak, panaszok talán itt lesznek. Mielőtt ezekre felelnék, bocsánatot kell kérnem, a t. országos bizottságtól, ha talán nagyon hosszadalmas és nagyon unalmas leszek, (Halljuk! Halljuk!) mert sok olyan dolgot fogok említeni, a melyet a t. országos bizottság tagjai igen jól ismernek, mert hiszen ezeket együtt igen behatóan tárgyaltuk. Egyik vád a bosnyák kormányzat ellen az, hogy a magyar kereskedelem érdekeit nemcsak nem veszi figyelembe, hanem azokat még viszsza is szorítja, és hogy ép igy történik ez a forgalomnál is. Méltóztassék megengedni, hogy erre nézve pár adattal szolgáljak és méltóztassék azt is megengedni, hogy a számokat, úgy a mint fel vannak jegyezve, felsorolhassam, ha egy kicsit sok lesz is. (Halljuk! Halljuk!) Itt van előttem egy kimutatás a bosnyák- magyar kereskedelmi forgalomról. Ezek nem az én számaim, t. országos bizottság, hanem az országos magyar statisztikai hivatal számadatai. E szerint az 1893. évben a bevitel Boszniából Magyarországba 7,894.000 korona volt, a kivitel Magyarországból Boszniába 12,150.000 korona; 1894-ben a behozatal Boszniából 13,650.000 korona, a kivitel 14,548.000 korona; 1895-ben a behozatal 16,252.000 korona, a kivitel 14.520.000 korona; 1896-ban a behozatal 15.822.000 korona, a kivitel 15,662.000 korona; 1897-ben a behozatal 15,380.000 korona, a kivitel 16,890.000 korona; 1898-ban a behozatal 15.664.000 korona, a kivitel 19,809.000 korona. Méltóztassék ezen számoknál azt is megjegyezni, hogy a kivitel Magyarországból Boszniába egy évben nagyobb összeggel és egy másik évben egy csekélységgel haladja meg a bevitelt Magyar- országból Boszniába, de a mellett az 1896. év óta a behozatal Boszniából Magyarországba csökkent, mig a bevitel Magyarországból Boszniába meglehetős módon emelkedett, t. i. 15,600.000-ről 19.800.000 re. Én már most azt bátorkodom kérdeni, hogyha a bosnyák kormány és a bosnyák hatóságok ellenszenvvel, — nem is ellenségeskedéssel, csak ellenszenvvel, — viseltetnének a magyar forgalom és a magyar kereskedelem iránt, vájjon ezen számalakulások lehetségesek lennének-e ? És ha már egy lépéssel tovább megyünk s nézzük Magyarország összes kivitelét a különböző államokba, s hogy a kiviteli összegek hogyan oszlanak fel fejenként az egyes keleti államokban, akkor a következőt találjuk. (Halljuk! Halljuk!) A bevitelnél Magyarországból Boszniába esik minden fejre — Boszniát tekintve — 12-69 korona; Rumániában, a hol a magyar bevitel 26 millió, esik egy fejre 5-18 ; Szerbiában, a hol a bevitel 9,891.000 korona, esik egy fejre 4-33; Bulgáriában és Kelet-Ruméliában, a hol a magyarországi bevitel 4,334.000 korona, esik egy fejre 130, az európai többi Törökországban, a hol a bevitel 5,900.000 koronát tesz, esik egy
