A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1898 - hiteles kiadás (Bécs, 1898)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS. 65 mint hogyha indokolatlanul történt volna meg a lépés. Mert mindez, a mi a szigorú és el odázhatlan szükség határait túllépi, indokolatla­nul történt meg; tehát az alkotmányos garan- tiák megszegésének tekinthető. Azért ezen 30 milliós póthitelnél nemcsak azt kell vizsgálnunk, vájjon volt-e egyátalában rendkívüli intézkedésekre szükség, hanem azt is, hogy ezek a rendkívüli intézkedések nem lép­ték e túl a feltétlenül parancsolt szükségnek ha­tárát, illetőleg, hogy ennek rendkivülisége nem lépte-e túl azt a határt, hogy nem vétetett-e nagyobb összeg igénybe ebben az alakban, mint a minőt ebben az alakban feltétlenül igénybe kellett volna venni, hogy felhasználta-e a közös hadügyi ministerium az első kínálkozó alkalmat arra, hogy a rendes mederbe visszatérjen, és hogy akkor, mikor az az alkalom előállott, váj­jon megvonta-e a határvonalat ott, a hol a helyzet parancsolta intézkedéseket az alkotmá­nyos testületek előzetes megkérdezése nélkül tennie kellett, és ezen a határvonalon túl min­den továbbit azt is, a mi abban a 30 millióban még elköltetlenül benne úszik, belevitt-e a ren­des kerékvágásba, a rendes czím és költség- vetési fejezetenként való előirányzatba? És ha ezeket a szempontokat sorra veszem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. közös ministeriumnak ezért a 30 milliós póthitelért a felmentést megadjam, illetőleg annak megadásá­hoz szavazatommal hozzájáruljak. Első kérdés az : volt-e szükség rendkívüli intézkedésekre? Ezzel a kérdéssel én nem fog­lalkozom, egyszerűen azért, mert a mi közlése­ket ebben a tekintetben a t. közös ministerium részéről nyertünk — és én ezt a részét a vitá­nak a hadügyi albizottságban meghallgattam, bár a hadügyi albizottságnak tagja nem vagyok — a miket ebben a tekintetben hallottunk, nzok bizalmas természetűek, azokat további vita tár­gyává tenni nem lehet ; én pedig további meg­vitatás nélkül sem azért 'nem tudnám a felelős­séget elvállalni, hogy a szükségesség constatá- lásához hozzájáruljak, sem azért, hogy azt tagadjam. Én tehát ennek a kérdésnek a vita tásába nem bocsátkozom. És miután nem bocsát­hozom, elfogadom a kérdés további tárgyalásá­nak alapjául a közös ministeriumra nézve azt a A közősügyf országos bizottság naplója. 18!j8. legkedvezőbb kiindulási pontot, hogy neki sike­rült kimutatnia azt, hogy rendkívüli intézkedé­sekre, illetőleg hogy a monarchiának rendes katonai erőfeszítését túlhaladó intézkedésekre tényleg szükség volt. A második szempont, a melyet mérlegel­nünk kell, az, hogy lehetetlen volt-e, mielőtt ezek a rendkívüli katonai intézkedések, illetőleg megrendelések történtek, ezeknek a megszava­zását a delegatióktól kérni. Azt mondják, talán azért nem volt lehet­séges, — ezt hallottuk ebben a vitában is — mert azoknak kérése és ebből a czélból rend­kívüli delegationalis ülésszak összehívása talán aggodalmakat keltett volna, talán bonyodalmakat idézett volna elő Európában. De engedelmet kérek, t. országos bizottság, több év óta már nyár elején, tavasz végén szokták a delegatiók üléseiket tartani. Miért történt éppen csak tavaly, hogy a delegatió rendes ülésszaka az utolsó években bevett szokás ellenére csak novemberre hivatott össze? Nem lehetett volna-e minden feltűnés nélkül siettetni tavaly a delegatió ren­des ülésszakát, (Mozgás. Elnök csenget ) épp úgy, mint siettették ez idén. Nem lett volna-e köte­lesség azt tenni, mikor éppen rendkívüli katonai erőfeszítéseket kellett megtenni, a mikor tehát mindent, a mit nagyobb bajok előidézése nélkül el lehetett követni, meg kellett volna tenni, hogy a delegatiók mennél előbb összeüljenek? Ilyen helyzetben a delegatiók rendes ülés­szakának novemberre halasztása az első nagy hiba, az első nagy mulasztás, a feltétlen sziik ségesség korlátainak első nagy átlépése volt, melyet a t. közös ministeriumnak szemére kell lobbantanunk. De menjünk, t országos bizottság, ennél is tovább. Novemberben összejöttünk és akkor ennek az összesen 34*-/2 millióra rugó póthitel­nek csak egy kis részét, 7*/2 milliót jelentettek be a delegatiónak Igaz, hozzátették, hogy ezen kívül lesz még követelése a hadügyministerium nak ; de, t. ház, kicsoda hihette azt, hogy milliónak a függeléke 30 millió fog lenni ? Ilyen formulával akkor szoktak élni, mikor a dolog­nak lényege már a delegatió előtt van és csak egy aránylag jelentéktelen pótlásról van szó. Holott éppen megfordítva áll a dolog: a dolog 9

Next

/
Thumbnails
Contents