A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 25 telkek birtokosainak a kincstár ellen indított keresete következtében nem történhetvén meg | és az 1S86. évi kezelési időszak vége előtt nem is lévén várható, egy további határidő- meghosszabbitás kéretik az 1887. évi kezelési időszak lefolytéig, mit az albizottság elfogadásra ajánl. Elnök: A határidő meghosszabbítása engedélyeztetik. E szerint tehát a tengerészeti albizottság jelentése elfogadtatván, a most megszavazott összegek végmegszavazása a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése alkalmával fog eszközöltetni. Következik a zárszámadási albizottság jelentésének tárgyalása. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatnak tekinteni és igy az átalános vitát megnyitom. Az első szó az albizottság előadóját illeti. Hegedűs Sándor előadó : T. országos bizottság! Hogy az osztrák-magyar monarchia közös háztartásának 1884-iki zárszámadását főbb összegeiben megítélhessük, össze kell hasonlítanunk az előirányzatot a tényleges eredményekkel, az egész háztartás mindazon szükségleteivel együtt, melyek úgy a rendes, mint a rendkívüli tételekben előfordulnak. A költségek összesen, az előirányzat szerint, kitettek 129 millió és nehány forintot brutto, a tényleges felhasználás volt ugyanezen idő alatt, mindezen czi'meket együttvéve, 130 millió és nehány ezer forint, úgy hogy ha a brutto költségvetést és a tényleges kiadásokat összehasonlítjuk, tényleg 1.000,055 írttal többet adott ki a közös kormány mindazon czímeken, a melyeknél a neki hitel vagy póthitel rendelkezésére áll. Ezen tényleges eredményeknél azonban megfigyelést érdemelnek némely mozzanatok, melyeket kötelességem a t. országos bizottság előtt kiemelni. A rendes költségvetésben megszavazva volt a maga teljességében 110.396,000 frt; tényleg kiadatott a rendes háztartás szükségleteire 112.385,000 frt, igy tehát túlkiadás volt a rendes szükségletben 1.988,000 frt. Minthogy azonban a fel nem használt hitelekből a közös kormány részben már a múlt évben, részben a folyó évben a t. országos bizottságtól 182,000 írtnak prolongatióját kéri, ezt is ennek az évnek terhére kell írni. A közös ügyi országos bizottság naplója 1836. j Minthogy pedig azon fedezet, mely a közös ! kormánynak különböző czímeken rendelkezésére áll, magában a háztartás keretében 305 ezer forinttal kevesebbet eredményeztek, mint előirányozva volt, ebből kitűnik, hogy az egész háztartás túlkiadása, illetőleg fedezetlen költsége 1884-ben 2.472,000 frttal haladta meg a megszavazott összeget. Ha eltekintünk a fedezetnek visszamaradásától, ezen nagy összeg olyan okokra vezethető vissza, a melyek részben törvényes intézkedésekkel, részben pedig elöreláthatatlan körülményekkel függnek össze. Különösen öt tényezőt kell kiemelnem, a melyek lényeges befolyással voltak a költségvetés és a zárszámadás közti nagy különbségre. Ezek közt első sorban áll a nyugdíjtörvény, a melynek következtében a túlkiadás az előirányzattal szemben 1884-re 877,000 frt volt. Sokszor előfordult már és gyakran képezte vita tárgyát, ha nem is az országos bizottságban, hanem az albizottságban a nyugdíjasok előirányzatának kérdése és én constatálhatom, hogy részben a létszám felvételénél a terminusnak alkalmasabb megválasztása által, részben pedig magának a meghozott törvénynek hatása következtében jövőre ezen emelkedés nem fog oly mértékben mutatkozni, mint a múlt években s részben 1884. évben. Befolyással lesz erre az is, hogy az előirányzat a körülményeknek megfelelőbbé tétetett s igy azon ok hatása, mely oly nagy túlkiadást okozott 1884-ben, részben enyhítve van. A második lényeges és törvényhozási intézkedésekkel összefüggő eredmény a beszállásolási törvényből származik, a mennyiben 1884-ben a beszállásolás az előirányzaton túl 439,000 frtnyi túlkiadást okozott. Rá lön már mutatva, nem az országos bizottság albizottságaiban, hanem a törvényhozás kebelében, sőt el lön ismerve a kormányok részéről, hogy az 1879-iki beszállásod si törvénynek ezen hatása igen terhes és sürgős megváltoztatást igényel. Ez a hatás, a mely 1884-ben volt észlelhető, mintegy ujjmutatást képez arra, hogy e téren okvetetlenül intézkedni kell. Hozzájárul ehhez még két fontos tényleges kiadási emelkedés is, a melyek, hogy úgy fejezzem ki magamat, üzleti és piaczi viszonyokkal állanak összeköttetésben. A 22. czímnél a legénységi ellátásnál 184,000 frtnyi túlkiadás mutatkozik