A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
20 IV. ÜLÉS. akarok ajánlani, a mely igy szól: »Előirányzat az osztrák-magyar monarchia két államának közös bevételeiről és kiadásairól« ; és azt óhajtanám, hogy a t. országos bizottság a közös ministeriumot felhívná, hogy jövőre a költségvetés előterjesztésénél ezt, a közjogi viszonynak megfelelőbb czímet használja. Azt hiszem t. országos bizottság, hogy az inditvány igen egyszerű és világos, és úgy tudom, hogy véleménykülönbségre alig adhat alkalmat. Ha ö nagyméltósága az országos bizottság igen t. elnökének és az igen t. országos bizottságnak nem volna kifogása az ellen, hogy most mindjárt indokoljam az indítványt, akkor azt most tenném meg. Azonban, ha talán méltóztatnak ragaszkodni az ügyrend szabályához vagy az indítványt talán bővebben megfontolandónak méltóztatnak tartani és azt határozni, hogy az kinyomassék és valamely más napra tűzessék ki tárgyalásra, abban az esetben azon időben tenném meg az indokolást. Elnök: Itt az ügyrend határoz, mely azt mondja, hogy minden indítványt, szerkesztve, Írásban kell beadni; a beadott inditvány pedig kinyomatik és felvételére nap tűzetik ki. Ennélfogva azt hiszem, hogy a t. országos bizottság az ügyrend értelmében nem határozhat egyebet, mint azt, hogy az inditvány kinyomatását elrendeli. Ez a tagok közt ki fog osztatni és valamelyik napon napirendre fog kitüzetni. (Helyeslés.) Következik a napirend szerint a tengerészeti albizottság jelentésének tárgyalása. Gondolom méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az átaláuos vitát megnyitom. Első szó a bizottság előadóját illeti. Bethlen Ödön gr. a tengerészeti albizottság előadója: T. országos bizottság! A hadi tengerészetnek 1887. évre előirányzott költségvetése nem tartalmaz semmi oly nevezetesebb újítást vagy a megelőző előirányzatokhoz képest változást, melyet különösen indokolni kötelességemnek tartanám. A rendes kiadásoknál ezen előirányzat ösz- szesen 9.045,009 frtot tesz ki, vagyis az ez évre megszavazott 8.925,840 írttal szemben egy 119,169 írtra menő többletet. A rendkívüli kiadásoknál a többlet elenyésző csekély, vagyis csak 2,060 írttal több. Az 1887. évre előirányoztatik ugyanis 2.171,030 frt, az 1886. évre megállapított 2.168,970 írttal szemben. A mi a rendes kiadásoknál mutatkozó többletet illeti, ez sem valódi többlet, illetőleg nem új befektetések által előidézett költségszaporulatot jelent, hanem legnagyobb részben, nevezetesen 70,511 frt- nyi összeg erejéig a törvényen alapuló új katonai lakbér és ellátási költségek czímén áll elő. Marad tehát 49,131 frtnyi nem valódi többlet, mely két tételre oszlik fel. Először az »Erzherzog Ferdinand Max« nevű vértes fregatt átépítésénél a tavalyihoz képest nagyobb összeg válik szükségessé ; mert a hajó amúgy is hosszú évek sora óta épülőfélben van és kívánatos, hogy minél előbb rendelkezésre álljon. A költségszaporulat második része az épülőfélben levő másodosztályú czirkáló torpedóhajó gyorsabb kiépithetése czéljából vált szükségessé. A rendkívüli szükségletnél előállott 2,060 frtnyi többszükséglet a tüzérségi felszereléseknél fölmerült kiadásokból származik. Ha ugyanis az épülőfélben lévő hajók elkészültét gyorsítani akarjuk, már most is nagyobb mérvben kell gondoskodni a szükséges fölszerelési czikkekről. A rendkívüli szükséglet emelkedésének második oka az, hogy a számra nézve már is tekintélyes torpedó sajkaraj minden egyes hajója számára be kell szerezni a szükséges tengeri-térképeket és hajózási segédkönyveket. Ámbár ezek magukban véve esekély összegre rugó kiadások, de tekintve a torpedó-sajkák nagy számát, e költség is több ezer forintra rúg. Mind e többkiadásokkal szemben a tengerészeti kormányzat iparkodott a költségelőirányzat több tételét apasztani és csak igy érhette el, hogy a rendkívüli szükségletek rovatában a többlet ily elényészően csekély. Átalában véve meg kell jegyeznem, t. orsz. bizottság, hogy a hadi kormányzatot az egész előirányzat szerkesztésénél, a tengerészeti albizottság meggyőződése szerint, a legnagyobb takarékosság vezette. Ez is oka annak, hogy az albizottság, daczára a legszigorúbb vizsgálatnak, az előirányzatban semminemű apasztást vagy törlést nem indítványozhat. Ennélfogva van szerencsém ez előirányzatot a t országos bizottságnak úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.)
