A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
V. ÜLÉS. 35 Y. (zár-) ÜLÉS. 1887. márczius 8-án. TISZA LAJOS gr. elnöklete alatt. Tárgyai: Kihirdettetnek a megerősített határozatok. Elnöki zárbeszéd. A közös kormány részéről jelen vannak : Kálnoky Gusztáv gróf, Kállay Béni ministerek, Szögyény László osztályfőnök a közös külügyministeriumban, Barkassy Béla vezérkari őrnagy, Dell’ Adami Géza sorhajóhadnagy. A magyar kormány részéről jelen van: Tisza Kálmán. (Az ülés kezdődik déli 12 órakor.) Elnök: Az ülést ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Hegedűs Sándor, a szólni kívánók felhívására Rudnyánszky József báró jegyző urakat kérem fel. Először az utóbbi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Bakovszky István jegyző (olvassa az utóbbi ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Kállay Béni, közös pénziigyminister : Van szerencsém az országos bizottság által hozott, ő Felsége legfelsőbb megerősítésével ellátott, határozatokat ezennel átnyújtani. Ez alkalommal kedves kötelességet teljesítek, midőn a t. országos bizottságnak ezen rendkívüli ülésszak alatt tanúsított hazafias áldozatkészségéért ó Felségének köszönetét nyilvánítom. Nem mulaszthatom el egyszersmind azon előzékenységért és bizalomteljes egyhangúságért, melylyel a t. országos bizottság a közös kormány előterjesztéseit tárgyalta és megszavazta, úgy a magam, mint közös ministertársaim nevében legmélyebb s legőszintébb hálámat és köszönetemet kifejeznem. Elnök: Ö Felségének legmagasabb elismerése hódoló tisztelettel fogadtatik. A legfelsőbb megerősítést nyert határozatok ki fognak hirdettetni. Hegedűs Sándor jegyző (olvassa a határozatokat). Elnök: Ki lévén hirdetve, a legfelsőbb megerősítéssel ellátott bizottsági határozatok, az országos bizottság a törvény által reá ruházott teendőit ezúttal bevégezte. Követve a magyar országgyűlés két háza által hasonló horderejű kérdésben csak imént adott emelkedett példát, az országos bizottság minden más tekintetet alárendelt a trón, a monarchia, a nemzet biztossága kérdésének. Kerülve minden kihívást, minden hatás- vadászást; a komolyság egyszerűségével, de a szavazatok egyhangúságában rejlő erővel megadta az eszközöket az esetleg szükségessé válható védelem sikerének biztosítására. Tette ezt annak tudatában, hogy midőn igy cselekszik, a nemzetnek, melynek közvetett kifolyása, akaratát tolmácsolja; hogy háta mögött
