A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
28 III. ÜLÉS. hogy monarchiánk hatalmi biztosságának ezen feltételeihez külügyi hivatalunk ma is ragaszkodik. Ezen feltevés mellett meg vannak azok a komoly czélok, a melyek egy ily rendkívüli hitel kérésének igazolására szükségesek. És miután másrészt a helyzet komolysága elől el nem zárkozhatom, azt hiszem, t. elvbarátaim beleegyezésével is, kijelenthetem, hogy ezen hitel megszavazásához csekély szavazatommal hozzá járulok. (Élénk helyeslés.) Beöthy Ákos: T. országos bizottság! Én a kért rendkívüli hitelt megszavazom, (Helyeslés.) megszavazom azzal az indokolással, a melyet imént t. barátom Apponyi Albert gróf elénk tárt és a melyet a magam részéről egész terjedelmében elfogadok. De midőn ezek szerint a magyar állam és a pragmatica sanctio iránti kötelezettségünknek eleget teszek, azt hiszem, hogy teendőink sorrendje ezáltal kimerítve nincs. Mert nekünk, t. országos bizottság, van még egy igen fontos ellenőrzési kötelességünk, a mely azt parancsolja, hogy ha látjuk ennek a monarchiának abnormis helyzetét, azt saját érdeme és mértéke szerint méltányoljuk s annak következményeit levonjuk. Mert ha, t. országos bizottság, ily alkalmakkor nem teszszük e monarchia nemzetközi helyzetét megbeszélés tárgyává, őszintén megvallom, nem tudom, hogy mikor fogjuk azt tenni és méltóztassanak csak meggondolni, hogy ezen praxis hová fog vezetni, ha, a mikor a helyzet komoly, akkor tartózkodunk a discussiótól talán discretióból, ha pedig az ég felhőtlen, akkor nem beszélünk, mert nincs miről beszélnünk. Ezek szerint a discussió el fog némulni és meg fog szűnni ebben a teremben; mondhatnám, némaságra leszünk kárhoztatva és akkor méltán el lehet a mi működésünkre mondani, hogy hallgatunk és fizetünk. Előbb szóltam e monarchiának abnormis helyzetéről. Gondolom, t. országos bizottság, az kézen fekszik és hosszú illustratióra nem szorul ; egy hitelkéréssel állunk szemben, mely nem a hadsereg rendes, normalis, béke szükségletének kielégítésére szolgál, de ezt a hiteit háborús hitelnek sem lehet nevezni, sőt nem lehet nevezni mozgósítási hitelnek sem, hanem inkább arra való, hogy a mozgósítás megkönnyittessék. Meglehet, hogy a mozgósítás nem következik be, de meglehet, hogy bekövetkezik talán holnap. Már most, t. országos bizottság, az eddigi tapasztalatok szerint mindenütt a világon, a hol ily természetű hitelek szoktak kéretni, azokat megelőzik bizonyos diplomatiai előzmények és praemissák, complicatiók támadnak, keletkezik egy differentialis kérdés, melyet a diplomatia el nem tud intézni és a mikor Blücher szavai szerint : a katonáknak kell azt jóvá tenni, a mit a diplomatia elrontott. De a jelen esetben ezen előfeltételek és praemissák nem következtek be, e monarchia mindenkivel a legjobb viszonyban van, teljes jbéke uralkodik s nem ismerünk kérdést és differentiát. De még csodálatosabb, t. országos bizottság, magának a közvéleménynek magatartása, mert mig más alkalommal a hadi kormányzatnak követeléseivel szemben a közvélemény unisono frontot csinál és azt reducálni akarja, a jelen alkalommal a közvélemény mintegy praeveniálta és legitimálta a hadügyi kormányzat hitelkérését; a nemzetközi helyzetnek egy oly pessimisticus felfogása és színezése által, a melynek folytán, t. országos bizottság, valóbau kötelesség mulasztást követnénk el, hogy ha ezt a hitelt meg nem szavaznók. De midőn, t. országos bizottság, látjuk a közvéleménynek ezt a túlfeszített idegességét, akkor nekünk különösen meg kell óvnunk hideg vérünket, meg kell vizsgálnunk a helyzetet magát és keresnünk kell a helyzetnek indokát. A közvélemény okoskodása, t. országos bizottság, igen egyszerű. Feltételeztetik, hogy Németország és Francziaország közt kiüt a háború és azután föltételeztetik, hogy ennek következtében Oroszországgal nekünk is meggyül a bajunk. Itt első sorban azon kérdés merül fel, hogy ha ott bekövetkezik a complicatio, miért kellene itt is a complicationak bekövetkeznie ? Hiszen a két helyzet közt nincs analogia és nincs parallelismus ; hiszen e monarchia és Oroszország közt nem jött létre a történeti eseményeknek azon hosszú sorozata, a mely a gyűlöletnek és a szenvedélynek lánczolatát képezze, mely végeredményeiben háborús explo-
