A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
84 VI. ÜLÉS. bizottság nézeteinek megfelelően akar eljárni, | áilásáLan erősítse és öt működésében semmiesetre meg ne akassza. Ez nem következhetik be azon esetben, ha az albizottság jelentésének olynemű interpretatiókat méltőztatnak adni, mintha a jelentésben egyátalában akar bizalmi, akár bizalmatlansági kérdés, akár nagyobb, akár kisebb mértékben vettetett volna fel. Az albizottság a külügyministert tájékozni óhajtotta azon nézetekről, melyek az albizottság kebelében vannak és a melyek még az albizottságon kívül is az ország lakosságát úgyszólván bizonyos irányban vezetik. És mert belátta azt, hogy a jelenlegi actualis politika közepette igen nehéz vagy helytelen volna a múlt lölött egyoldalú ítéletet gyakorolni, ezen Ítélettől egyátalában tartózkodni kívánt. Azt hiszem, hogy a külügyminister urat működésében olyan kis mérvű bizalom, melyet egyik az egyik, a másik a másik mondatban vél lappangani. az actio politika terén való működésében erősíteni nem fogja. Ily mondatokban lappangó bizalmi nyilatkozatokra, azt hiszem, legkevésbé van szüksége a külügy- ministernek, a kinek actualis politikai működésében okvetlenül vagy feltétlen bizalmat kell bírnia, vagy az iránt kell kellőleg tájékozva lennie, hogy az országos bizottság a jelenlegi helyzetet megítélni nem bírja s ezért egyátalában tartózkodott minden ilyesféle nyilatkozattól. Én a külügyi albizottság jelentéséhez éppen azon egyedüli szempontból járultam hozzá, mert azon követelménynek, melyet a jelenlegi helyzetben ily jelentéshez fűzhetünk, teljesen megfelel. Oly dolgok felett, melyek felett nem Ítélhet, nem ítél, hanem megadja az ország köz véleményéről a kellő tájékozást a külügyminister úrnak. És épp e tájékozásnak keli a külügy minister urat, a ki hivatva van, hogy a monarchiát saját érdekei érvényesítéséi e vezesse, meggyőznie az iránt, hogy mik azon jogosult aspi- ratiók, melyeket a nemzet minden tagja maga elé tűz. Ebben foglaltatik az is, t. országos bizottság, a mit a vezérszerepre vonatkozólag igen helyesen mondott gr. Keglevich úr ő méltósága, ó ugyanis megjegyezte, hogy e vezérszerep alatt senki sem érthetett ez országban mást, mint azt, hogy azon czélra, hogy a Balkán-félszigeten lakó népeknek fiiggetlenségök és autonómiájuk megtartása iránti törekvései a megvalósulás felé vezettessenek, igenis gyakorolhatunk vezérszerepet, sőt ezt ő el is várja a monarchiától, melynek minden érdeke éppen abban fekszik, hogy e törekvések megvalósuljanak. De csakis ebben az irányban akarja, hogy a vezérszerep gyakoroltassák, nem pedig azért, hogy akár egyik, akár másik Balkán-félszigeti nép érdekeit csorbítsuk az által, hogy magunknak oly Lefolyást vindicáljunk, mely ellen ma a leghatározottabban tiltakozunk. (Helyeslés.) És itt lehetetlen, hogy én is föl ne említsem, hogy igenis úgy e monarchiára, mint e monarchiának Európában elfoglalt állására nagy hatással lehet az, hogy kézzelfoghatólag bebizo- uyult, hogy e monarchia m.ndkét államának törekvései úgy a czélban, mint a czél eszközeinek megjelölésében teljesen találkoznak s viszont constatáltatott, hogy e monarchiának egyetlen érdeke sincs, mely bármely európai hatalom jogos törekvéseivel collisióba jutna. Minthogy ennélfogva e monarchia egyebet nem akar, mint a saját érdekeinek megvédése mellett, valamint az európai hatalmak, úgy a Balkán-félszigeten lakó népek jogait megvédeni, a mennyiben ez a védelem európai érdekből és európai szempontokból szükséges, ennélfogva az említett vezérszercppel sem akarhat egyebet a Balkán-félszigeten, s mert nem akar: ennélfogva collisióba sem jöhet sem az európai nagyhatalmak, sem a kisebb államok legitim jogosult törekvéseivel. Ezeknek elmondása után, t. országos bizottság, még csak egyetlen egy dologra vagyok bátor ez alkalommal reflectálni. (Halljuk!) á ez az, hogy végre is szükséges, hogy a monarchia külügyi helyzetének megvitatása alkalmával constatáltassék az, hogy a monarchia két állama között, valamint a czélokia, úgy az eszközökre nézve is egyetértés uralkodik. (Helyeslés.) De szükséges és nem kis jelentőségű dolog az is, hogy constatáltassék a bizottságok tárgyalásai folyamán, hogy azon törekvések, melyek e hazában, ezen államban vannak, a valóságnak megfelelöleg teljes hűséggel adatnak elő és hogy ezen bizottságok külpolitikai iráuy- zata az ország nagy többségének, mondhatnám, osztatlan többségének nézeteivel nemcsak hogy ellentétben nincsenek, hanem miként a jelentés