A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

84 VI. ÜLÉS. bizottság nézeteinek megfelelően akar eljárni, | áilásáLan erősítse és öt működésében semmi­esetre meg ne akassza. Ez nem következhetik be azon esetben, ha az albizottság jelentésének olynemű interpretatiókat méltőztatnak adni, mintha a jelentésben egyátalában akar bizalmi, akár bizalmatlansági kérdés, akár nagyobb, akár kisebb mértékben vettetett volna fel. Az albizottság a külügyministert tájékozni óhajtotta azon nézetekről, melyek az albizottság kebelében vannak és a melyek még az albizott­ságon kívül is az ország lakosságát úgyszólván bizonyos irányban vezetik. És mert belátta azt, hogy a jelenlegi actualis politika közepette igen nehéz vagy helytelen volna a múlt lölött egy­oldalú ítéletet gyakorolni, ezen Ítélettől egyáta­lában tartózkodni kívánt. Azt hiszem, hogy a külügyminister urat működésében olyan kis mérvű bizalom, melyet egyik az egyik, a másik a másik mondatban vél lappangani. az actio politika terén való működésében erősíteni nem fogja. Ily monda­tokban lappangó bizalmi nyilatkozatokra, azt hiszem, legkevésbé van szüksége a külügy- ministernek, a kinek actualis politikai működé­sében okvetlenül vagy feltétlen bizalmat kell bírnia, vagy az iránt kell kellőleg tájékozva lennie, hogy az országos bizottság a jelenlegi helyzetet megítélni nem bírja s ezért egyátalá­ban tartózkodott minden ilyesféle nyilatkozattól. Én a külügyi albizottság jelentéséhez éppen azon egyedüli szempontból járultam hozzá, mert azon követelménynek, melyet a jelenlegi hely­zetben ily jelentéshez fűzhetünk, teljesen meg­felel. Oly dolgok felett, melyek felett nem Ítél­het, nem ítél, hanem megadja az ország köz véleményéről a kellő tájékozást a külügyminis­ter úrnak. És épp e tájékozásnak keli a külügy minister urat, a ki hivatva van, hogy a monar­chiát saját érdekei érvényesítéséi e vezesse, meg­győznie az iránt, hogy mik azon jogosult aspi- ratiók, melyeket a nemzet minden tagja maga elé tűz. Ebben foglaltatik az is, t. országos bizott­ság, a mit a vezérszerepre vonatkozólag igen helyesen mondott gr. Keglevich úr ő méltósága, ó ugyanis megjegyezte, hogy e vezérszerep alatt senki sem érthetett ez országban mást, mint azt, hogy azon czélra, hogy a Balkán-fél­szigeten lakó népeknek fiiggetlenségök és auto­nómiájuk megtartása iránti törekvései a meg­valósulás felé vezettessenek, igenis gyakorol­hatunk vezérszerepet, sőt ezt ő el is várja a monarchiától, melynek minden érdeke éppen abban fekszik, hogy e törekvések megvalósul­janak. De csakis ebben az irányban akarja, hogy a vezérszerep gyakoroltassák, nem pedig azért, hogy akár egyik, akár másik Balkán-félszigeti nép érdekeit csorbítsuk az által, hogy magunk­nak oly Lefolyást vindicáljunk, mely ellen ma a leghatározottabban tiltakozunk. (Helyeslés.) És itt lehetetlen, hogy én is föl ne említ­sem, hogy igenis úgy e monarchiára, mint e monarchiának Európában elfoglalt állására nagy hatással lehet az, hogy kézzelfoghatólag bebizo- uyult, hogy e monarchia m.ndkét államának törekvései úgy a czélban, mint a czél eszközei­nek megjelölésében teljesen találkoznak s viszont constatáltatott, hogy e monarchiának egyetlen érdeke sincs, mely bármely európai hatalom jogos törekvéseivel collisióba jutna. Minthogy ennélfogva e monarchia egyebet nem akar, mint a saját érdekeinek megvédése mellett, valamint az európai hatalmak, úgy a Balkán-félszigeten lakó népek jogait megvédeni, a mennyiben ez a védelem európai érdekből és európai szempontokból szükséges, ennélfogva az említett vezérszercppel sem akarhat egyebet a Balkán-félszigeten, s mert nem akar: ennél­fogva collisióba sem jöhet sem az európai nagyhatalmak, sem a kisebb államok legitim jogosult törekvéseivel. Ezeknek elmondása után, t. országos bizott­ság, még csak egyetlen egy dologra vagyok bátor ez alkalommal reflectálni. (Halljuk!) á ez az, hogy végre is szükséges, hogy a monarchia külügyi helyzetének megvitatása alkalmával constatáltassék az, hogy a monarchia két állama között, valamint a czélokia, úgy az eszközökre nézve is egyetértés uralkodik. (He­lyeslés.) De szükséges és nem kis jelentőségű dolog az is, hogy constatáltassék a bizottságok tárgyalásai folyamán, hogy azon törekvések, melyek e hazában, ezen államban vannak, a valóságnak megfelelöleg teljes hűséggel adatnak elő és hogy ezen bizottságok külpolitikai iráuy- zata az ország nagy többségének, mondhatnám, osztatlan többségének nézeteivel nemcsak hogy ellentétben nincsenek, hanem miként a jelentés­

Next

/
Thumbnails
Contents