A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

VI. ÜLÉS. 77 vatkozás a philoppopolisi államcsínyre, mint minden baj kútforrására, mely hivatkozást a külügyi hivatal részint directe, részint vele egyetértőleg mások által tett minden nyilatko­zatában találunk. Senki sem helyesli azon mó­dot, mely szerint egy évvel ezelőtt Philippopolis- ban a létező szerződések ellenére új állapot létesítése czéloztatott. De ha következményeiben ezen két dolgot egymással összehasonlítjuk, ha e két dolgot egymás mellé helyezzük, egyrészt az, hogy egy, mindjárt keletkezésekor mindenki által természetellenesnek és tarthatatlannak ismert állapot, mint a milyen Bulgária és Kelet Rumélia szétválasztása volt, a legközelebb érdekletteknek spontan törekvése által megszűnt és másrészt ezzel szembe helyezzük azt, hogy a katonai fegyelem és hűség minden szabályá­nak felbontásával, egy fejedelem elkergettetik országából és ezen merénylet szerzői oly rész­ről, melynek a monarchicus elv iránti tisztele­tet és hasonló merényletek szigorú megfenyitését leginkább kellene sürgetnie, hatalmas pártfo­gásban részesittetnek; hogy ha ezen két dol­got egymás mellé helyezzük: akkor, véleményem szerint, az iránt, hogy ezeknek melyike káro­sabb, melyike bir mélyebbre ható következmé­nyekkel Európa jogrendje és a szerződéses ál­lapotok tiszteletben tartására nézve, semmi kétség fenn nem forog. (Helyeslések.) T. országos bizottság! Én azért fektettem súlyt az albizottság jelentésének azon monda­tara, melyben Bulgária és' Kelet-Rumélia unió­jának kérdésében a vezérszerepet külügyi hi­vatalunk által akarja megragadtatni, mert, sze­rintem, ebben van kifejezve az, a mi, csekély véleményem szerint, külügyi hivatalunk eddigi eljárásának legcardinalisabb hibája volt és ez azon hiba, melynek elkövetésében rejlik kül­ügyi hivatalunk része a felelősségben a most előállott situatióért. {Helyeslések.) Mindjárt a philoppopolisi esemény után, t. országos bizottság, úgy láttuk, hogy külügyi hivatalunk annak eredményeivel szemben ön­álló álláspontra nem tudott helyezkedni, ha­nem bevárta Oroszországnak állásfoglalását. Oroszország, miután az uniót nem az ő ural­mának hívei hajtották végre, hanem azok, a kik Bulgária nemzeti önállóságát, tehát a mi programmunkat írták volt zászlóikra, az unió­tól megtagadta hozzájárulását és a status quo ante prograramját tűzte ki. Külügyi hi­vatalunk kénytelennek érezte magát ezen pro­gramúihoz hozzájárulni és ezzel a dolgok ve­zetésének fonala kiesett kezeiből. Következtek oly tények, melyek a status-quo ante programm- nak keresztülvitelét teljes lehetetlenséggé tették; következett az eléggé nem sajnálható háború és a bolgár hadseregnek és fejedelemnek várat­lan diadala. Még akkor is, t. országos bizott­ság, Oroszországnak kezében maradt a vezér­szerep a situatio európai megoldásának for­máira nézve és akkor ugyanazon szempontból indulva ki, hogy tudniillik az unió Kelet-Rumélia és Bulgária közt csak akkor álljon be, mikor az az orosz hatalom hívei által hajtatik végre, feltaláltatott a marandóságnak minden feltéte­lét nélkülöző azon megoldási mód, hogy ki­mondatott Bulgáriának úgynevezett személyes egyesítése Kelet-Ruméliával, hogy Bulgária fe­jedelme egyszersmind öt évre Kelet-Ruméliának török kormányzójává neveztetik ki. Én, t. országos bizottság, meg vagyok győ­ződve, hogy ebben rejlik annak az alapja, hogy az akkori bolgár fejedelem helyzete tarthatlanná vált. (Helyeslések.) Azon tudat, hogy addig, a mig az ő sze­mélye a hatalmas északi nagy hatalom kegye megnyerésének útjában áll, a nemzeti aspira- tiónak legalis elismerését elérni nem lehet, az a tudat lazitá alatta azt a talajt, melyet ő kü­lönben magának úgy kormányzatának egesz befolyása, mint különösen a harcztéren tanúsí­tott hősiessége által teremtett volt. És a ki ehhez a politikához, mely az akkori bolgár fe­jedelem állását lehetetlenné, tarthatatlanná tette, hozzájárult, az nem utasíthat el magától min­den részt a felelősségből azon eseményekéit, melyek később bekövetkeztek. És t. országos bizottság! Ha az initiativa nélküliség, ha a mások elhatározása beválásá­nak az a politikai módszere, mely a philippo- polisi eseményekkel szemben követtetett, a jö. vőre is követtetni fogna, akkor nagyon világos, hogy az eredmény mi lenne. Az eredmény az lenne, a mit az eddigi phasisokban tapasztal­tunk, hogy tudniillik külpolitikánknak magá­ban véve helyes minden alapelvét akkor kell al­kalmaznia, midőn aunak alkalmazásából nem mi, hanem mások húzzák a hasznot. Külpolitikánknak egy igen helyes alapelve

Next

/
Thumbnails
Contents