A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 71 VI. ÜLÉS. 1886. november 29-én. TISZA LAJOS gr. elnöklete alatt. Tárgyai: Végleg megszavaztatnak a hadügyministerium 1887. évi rendes és rendkívüli költségvetése és a megszállott területen lévő csapatok 1887. évi rendkívüli szükségletei. Zichy Jenő gr. interpellál a min- gréliai herczegnek Rumélia kormányzójává kinevezése tárgyában; a kormány adott válasza tudomásul vétetik. A külügyministerium 1887. évi költségvetése elfogadtatván, Grünwald Béla határozati javaslata (az előirányzat czímének módosításáról) mellőztetik. A közös kormány részéröl jelen vannak: Kálnoky Gusztáv gr., Kálhy Benjamin, Szögyény László, Mérey Sándor osztályfőnökök, Farkassy Béla vezérkari őrnagy, Dell’Adatni Géza sorhajóhadnagy. A magyar kormány részéről: Tisza Kálmán ministerelnök, Szapáry Gyula gr. pénzügyminster. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Rakovszky István, a szólók nevének feljegyzésére Rudnyánszky József báró jegyző urakat kérem fel. Mindenekelőtt az utóbbi ülés jegyzőkönyve log hitelesittetni. Hegedűs Sándor jegyző (olvassa a november 27-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve vau és ezzel a közös hadügyi rendes es rendkívüli költségvetésben, továbbá a pót- hitelekről szóló jelentésben foglalt tételek, úgy a hitelmeghosszabbitások, valamint a meg szállott terület rendkívüli költségvetése végleg megszavaztatván,erről őFelsége többi országainak es tartományainak közösügyi országos bizottsága szokott módon értesittetni fog. Az elnökségnek egyéb előterjeszteni valója nincs. Zichy Jenő gr.: T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) A tanácskozási rend 13. §-a alapján interpellate kívánok intézni a kül- ügyminister úrhoz (Halljuk!), mely a mingréliai herczegnek a bolgár trónra való kijelölése kérdésével összefügg. Ez az ügy új stádiumba lépett, a mennyiben tudomásom és hallomás szerint a mingréliai herczegnek a portánál az orosz diplomatia utján a ruméliai kormányzó ságra való kinevezése forceiroztatik. Ez a tény pedig az egész állapotot roppantul megnehezítené és complicálná, mert a berlini szerződés szerint a ruméliai kormányzót kinevezni a portának joga van ugyan s ehhez csakis a többi nagyhatalom elismerése kívántatik; de a bolgár fejedelem későbbi egyezmény alapján neveztetett ki ruméliai kormányzóvá és éppen az akkori orosz diplomatia befolyása következtében hagyatott ki az, hogy a bolgár fejedelem legyen ruméliai kormányzó, hanem egyszerűen csak az mondatott ki, hogy Sándor fejedelem^kineveztetik öt évre Rumélia kormányzójává. ügy ez alkalommal, mint az előbbi kinevezés alkalmával, mikor Vogorides herczeg neveztetett ki ruméliai kormányzóvá, a nagyhatalmak helyben hagyták.
