A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1884 - hiteles kiadás (Bécs, 1884)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
12 III. ÜLÉS. ben mindazáltal az albizottságnak kötelessége volt a közös hadügyminister ur figyelmét felhívni arra, hogy más rangfokozatokon is a lehető legnagyobb szigort fejtse ki és igy a kiadások többé e czímeu ne növekedjenek. A másik rendes tétel, mely e túlkiadást okozta, a katonai elszállásolás, tehát ismét egy másik törvénynek eredménye, mely különösen abból származik, hogy az elszállásolás: törvény kapcsolatában az egyes elhelyezési helyek clas- sificatiója és tarifáik megállapítása a kormányra volt bízva, mely hosszas tárgyalások után csakis 18>2-ben léptette azt életbe, sőt a történt felszólalások folytán módosítások történtek rajta és ennek eredménye ez az új kiadás. A harmadik lényegesebb tételt, melynél tul- kiadás fordult elő, a legénység élelmezése képezi; e tételnél a túlkiadás 81,000 frtra rúg. Ez az árviszonyokban leli magyarázatát, noha e részben enyhítő körülményül szolgál azon tény, hogy a delegatiók ezen évben átalános levonáskép 450.000 forintot vontak le a helyreigazított beszerzési árakra alapítva és ezen levonást a hadügyminister ur csakugyan megtartotta a kérdéses 81,000 fit kivételével. Ezek fordulnak elő átalában a háztartást illetőleg. De ez három részből áll : egyik a rendes, másik a rendkívüli kiadások, a harmadik pedig a megszállott tartományok költségvetése. A rendes és rendkívüli költségvetésben más feltűnőt nem találhatunk és igy ezekkel tüzetesen nem foglalkozom. A boszniai költségvetésben ez év a rend kívüli körülmények közt is rendkívüli volt, a mennyiben az eleinte megszavazott 6.700,000 frt nem volt elégséges, egyszerűen azért, mert mint méltóztatnak emlékezni, ez évben lázadás tört ki e vidékeken és ennek elfojtására rendkívüli kiadáshoz kellett nyúlni; még pedig a közösügyi bizottságok ezt két ízben szavazták meg, az első alkalommal 8, a másik alkalommal 21 millió s nehány százezer forinttal. Ezen költségek elszámolására vonatkozólag a bizottság mindig azon nehézség előtt áll, hogy ezen költségek nagy része átalányképen, illetőleg átruházási jogokkal adatik a kormány rendelkezésére és igy nem gyakorolhat részletes ellenőrzést e kiadásokkal szemben csak az egész összegnek felhasználása iránt gyakorolhat criticát és kérhet egyszersmind felvilágosításokat. Az igy egész összegében felhasználható kiadási szükséglet az 1882-ik évben a megszállott tartományokban a 28 millió forintot meghaladta, de a 29 millió és 190,000 forintnyi összeget nem érte el, melyre a kormánynak felhatalmazása volt. Másrészről viszont azon szükségletek, melyek tételenként szavazhatok meg, csak két tételnél mutatnak túlkiadást. Ez is a részletes kimutatás és az előttünk fekvő adatok szerint igazolva van. Ennek következtében a zárszámadási albizottság nevében jelenthetem, hogy a felmentést a kormány részére az albizottság minden tekintetben indítványozhatja. Nem hagyhat azonban az albizottság megjegyzés nélkül két tételt. (Halljuk!) Az egyik a külügyiministeiium palotájának építése körül előfordult túlkiadást illeti. Ez a túlkiadás egy hiányos tervnek és hiányos alapozásnak következménye. A külügy- ministerium képviselőjétől azonban azon biztosítást nyertük erre nézve, hogy gondoskodni fog, hogy jövőre ilyesmi elő ne fordulhasson. A másik jelentékenyebb túlkiadás a tengerészeti költségvetésben fordul elő. A tengerészeti hatóság t. i., mely felett a hadügymi- nisterium gyakorolja az ellenőrzést, irányunkban pedig éretie felelősséggel tartozik, felhatalmazást nyert volt az országos bizottságtól a rendes költségvetésben 16 ágyú beszerzésére. Ezzel a hitellel a tengerészeti hatóság nem élt, minthogy csak hat ágyút szerzett be és a többi 10 ágyú helyet 46 centiméteres mitrailleuseöket vásárolt. Ugyancsak a Tegetthof casemat - hajóra szánt 28 centiméteres ágyú beszerzésére nyert felhatalmazással sem élt a hadügyministerium, hanem az erre megszavazott összeget is 46 centi- méteres mitrailleuseök beszerzésére használta fel. Igénytelen nézetem szerint, melyhez a zárszámadási albizottság is csatlakozott, a következő három lényeges hibát követte el a tengerészeti hatóság. Először előirányzat nélkül tett kiadásokat oly czélra, melyekről az országos bizottságoknak tudomásuk nem volt. Másodszor azon előirányzatot, mely az 1S83. évi
