A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
12 III. ÜLÉS. kifejezést köteles adni ; itt az ideje, — mondom — hogy a rendszabályok előterjesztésére kényszerit- tessék. Ha nem tud semmit, és ha meggyőződése az, hogy kevesebb költséggel nem lehet a czélt elérni, azt is nyiltan mondjameg; mert a vaktában adandó áldozatoknak, a vaktában kidobandó millióknak, azt hiszi a nemzet, hogy egyszer végére kell jutni. (Helyeslések.) Ez az, a mit ki akarunk kényszeriteni. Nem mintha mi nem akarnék a lázadást elfojtani, a mennyiben t. i. az még — legalább a kormány jelentése szerint — létezik ; nem mintha meg akarnék az eszközöket tagadni azon katonáktól, kiknek azon rettentően nehéz és nem nagyon dicsőséges feladat jutott, hogy óriási fáradalmakkal teljesitik kötelességöket, mint a legnagyobb hadjáratokban és mégis eredményt nem tudnak előhozni : de minthogy elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a helyzet azon korlátok közt, melyeket emlitettem, tisztáztassék és hogy a nemzet már egyszer teljesen felvilágositval egyen arról, hogy mi lesz a hozott áldozatoknak valóságos eredménye, ezért mi a következő határozati javaslatot terjesztjük a t. országos bizottság elé: »A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság a megszállott tartományokban megzavart rend helyreállítására és biztosítására kívánt összegeket csak oly politikai és katonai rendszer életbeléptetése mellett szavazhatja meg, mely a monarchia által Boszniában és Hercze- govinában elvállalt feladat terheit a monarchia népeinek anyagi erejét arányba hozza; minthogy pedig ezen feltétel teljesítése iránt a kormánynak sem előterjesztése, sem szóbeli felvilágosításai kellő biztosítékot nem nyújtanak, az országos bizottság a négyes albizottságnak indítványát, mely szerint a kormány által kért hitel 2,033.000 frt törlésével megszavaztatnék, nem fogadja el.« Kérem a határozati javaslat elfogadását. (Helyeslések.) Hegedűs Sándor jegyző' (olvassa a határozati javaslatot). Bánhidy Hála b. : Nem szándékozom a t. országos bizottság türelmét hosszabban igénybe venni, mert csak azért szólalok fel, hogy szavazatomat nehány szóval indokoljam, s hogy a bizottsági jelentésre néhány szerény észrevételt koczkáztassak. Legelőször is engedje meg a t. országos bizottság, hogy nehány szóval megemlékezzem a t. közös kormánynak Boszniára vonatkozó bel- kormányzati politikájáról. Már a múlt alkalommal, midőn a 8 milliónyi hitel kérdése tárgyaltatott, szóba jött az a kérdés: hogy hát volta- képen kire, a lakosság mely részére is támaszkodik a t. kormány Boszniában, s hogy egyátalában, melyek a támogatói ezen régimének Boszniában? A válasz erre — hajói emlékezem — az volt: hogy a kormány ott nem támaszkodik a maho- medán lakosságra, nem támaszkodik a görögkeletiekre, nem támaszkodik a katholikusokra sem, hanem — úgyszólván — a részrehajlatlan gondviselés szerepét vállalta magára, az osztó igazságot szolgáltatja, és ezen elv alapján kormányoz ottan. Én megvallom, e miatt az igen t. közös kormánynak szemrehányást akkor sem tét tem, ma sem akarok tenni, mert megengedem, hogy ezen princípiumban van valami magasztos, valami eszményi. Hogy annak gyakorlati kivitele lehetséges-e, azt most vitatni nem akarom ; úgy látszik azonban, hogy a gyakorlat terén elért eredmények nem felelnek meg az ezen rendszerhez kötött várakozásnak, mert az átalános elégedettség helyett, az átalános, osztatlan elégedetlenség jelenségeivel találkozunk. Kétségkivüli tehát, hogy vagy maga ezen rendszer kivihetetlen, vagy pedig, hogy a használt és alkalmazott eszközök tévesek és hibásak voltak. Én még a miatt sem akai’ok az igen t. közös kormánynak szemrehányást tenni, hogy Boszniában, bizonyos mohósággal akarta a civilizált államokban dívó intézményeket meghonosítani. Ezen törekvés magában véve helyes és aligha kifogásolható; de úgy látszik, hogy ez irányban sem válogatta meg az eszközöket és módokat, és méltán érheti a t. közös kormányt azon szemrehányás, hogy sok mindent létesített ottan még mielőtt a talaj kellően előkészíttetett volna. Valóban, ha nem volnék meggyőződve a t. kormány legjobb intentióiról, összes eddigi működé séből azon következtetésre kellene jutnom, hogy azt tűzte ki magának czélul, hogy Boszniában lázadás jöjjön létre. Az albizottság jelentésében szó van arról is, hogy hát Boszniában a közigazgatás minő alapokra fektettessék, s a t. előadó úr is többször s
