A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
42 IV. ÜLÉS. Falk Miksa: Az eddig hallottak nem győztek meg annak helyességéről, a mi az illetékességi kérdésre nézve felhozatott Bátor leszek röviden elmondani az okokat is. Ha jól hallottam az elleninditványt, abban is használtatik e szó »középitkezés« minden közelebbi megjelölés nélkül. Ez tehát alig tekinthető elleninditványnak a beadott határozati javaslat 1. §-ával szemben, mert ott nem középitkezésről van szó s mert ezen 1. §. nem azonos a kormány előterjesztésének 1. §-ával, a mennyiben ez azt mondja: »erődítési építkezésekre, valamint az elfoglalt tartományok területén hadászati utaknak és ösvényeknek elkészítésére.« Tehát oly institutiókról van szó, a meljTek katonai czélokra szolgálnak. Erre Szilágyi Dezső bizottsági tag úr azt mondja, hogy ő még az ily czélokra szánt institutiók közt is különbséget tesz, s concedálja azt, a mi az actualis actióra szükségeltetik Szilágyi Dezső (közbeszól) : Nem ezt mondtam ! Fáik Miksa : Bocsánatot kérek, de én úgy értettem; — azonban nem fogadja el azt, a mi egy jövő háborúnak, összeütközésnek vagy lázadásnak veheti elejét. Megvallom, azt én nem tartom helyesnek, hogy egy testület jogosítva legyen egy összeütközés, lázadás vagy háború esetére 20, 30, 40 milliónak megszavazására, de ne legyen illetékes egy 6 milliót tevő összeget megszavazni, a melyről a hadügyminister kijelentette, hogy emberi előre látás szerint ez a jövőben egy esetleges lázadásnak vagy felkelésnek elejét veheti. De még egy gyakorlati kérdést is vagyok bátor a bizottsági tag urakhoz intézni. Ha áll, hogy ezen 4 millió s nehány százezer frtnyi, erődítési czélokra és utakra szánt összeg megszavazása nem minket illet, hanem az ország- gyűlést: akkor az országgyűlésnek azt a jogot is meg kell adni, hogy e költséget megtagadhassa. Ezt kétségbe vonni nem lehet. Hogy áll tehát a dolog ? Mi itten — s erre nézve t. tagtársunk a mi competentiánkat nem vonta kétségbe, — megszavazzuk az élelmezést és a ruliá- zást bizonyos számú csapatok, mondjuk : 50,000 ember részére. A közös hadügyminister azt mondja, hogy ezt az 50,000 embert el kell helyezni s e czélból bizonyos építkezésekre van szükségem. Ezen építkezésekre szükséges összeget az országgyűlés vagy megszavazza, vagy megtagadja. Most előállhat az az eset, hogy a delegatio által megszavazott 50,000 embert a hadügyminister nem helyezheti el, mert az országgyűlés azt a költséget, a mely az e végett szükséges építkezésekre volna fordítandó, a maga részéről megtagadta. Még csak két megjegyzést vagyok bátor tenni. Úgy gondolom, hogy az illetékességi kérdés megítélésénél némileg súlylyal bir a ministeri felelősség kérdése is. Ezt én az ellenzéki szónokok felszólalásában nem hallottam ; azonban oly értelemben nem nyilatkoztak, hogy a katonai czélokra szánt építkezéseket és az ezekre megszavazott összegek kezelését a hadügyministertől el akarnák venni. Ha ezen összegek megszavazása a két parlamentet illeti, akkor a két eset közül az egyik beállhat. Vagy a parlament szavaz meg olyasmit, a minek kezeléséért oly minister felelős, kivel neki nincs dolga, kit kérdőre nem vonhat; vagy pedig a delegatiónak kell kérdőre vonnia a ministert oly kiadásokért, melyeket a delegatiók nem szavaznak meg s néki kell dönteni a felett: vajon helyesen kezeltetett-e vagy nem azon pénz, melynek megszavazásáról a delegatio hivatalosan mitsem tud. Megvallom, hogy ha az ellenzéki urak a delegatiot nem tartják illetékesnek ezen összeg megszavazására, akkor tovább is kell menniök s azt kell mondaniok, hogy a még tisztán katonai czélokra, építkezésekre szánt összegek kezelését is kiveszik a közös hadügyminister kezéből. Felelőssé tenni a magyar kormányt oly pénzekért, a melyeket az 1867 : XII. t.-cz- értelmében nem a magyar kormány kezel, nézetem szerint nem lehet. Ezeknél fogva én azt igenis értem, ha ellenzéki tagtársaink azt mondanák, hogy ők az 1. §-ban foglalt s erődítési czélokra és hadászati utakra szánt összeget soknak vagy kevésnek tartják, de nem szavazzák meg; de azt, hogy ezt az összeget megszavazandónak tartják a közös kormány egyik tagjának, azonban nem ezen testület, hanem a parlament által : nem értem. És ezért az én logicám szerint azt hiszem, hogy az illetékesség és a ministeri felelősség elve együttvéve azt mondja, hogy ezen összeg megszavazására a delegatio illetékes. {Helyeslés.)
