A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

III. ÜLÉS. 38 akkor a törvények határozataiban és a törvény által felállított jogkörökben, ha nem is valami elmés, nem jól kigondolt módon, de vastagon, kézzelíoghatólag akarjuk a törvény értelmét ki­forgatni ? A t. ministerelnök úr azt mondja, hogy senki sem fogja tagadni, hogy a katonaság el­szállásolása iránt tett intézkedések administra­tiv intézkedések. Nem tagadom, administrativ intézkedések és megengedem, ha a kormányzás fogalmát ily széles értelemben veszszük, igenis : kaszárnyák felállítása és erődök építése adminis­trativ intézkedés. De mit következtet ebből a minister úr ? Azt, hogy ez a rendes beruházások fogalma alá tartozik. De akkor nem volna ér­telme a rendes és más beruházások közti különb­ségnek. A t. ministerelnök úr szerint vizi és szárazi közlekedési eszközökről gondoskodni az administratio feladata. Pedig a törvény mit mond ? Minden középitkezést, vasutak és csator­nák építését ellentétbe helyezi a rendes köz- igazgatás körébe eső teendőkkel, azaz ezeket rendkívüli intézkedéseknek tekinti. Miért akarja ezt a ministerelnök úr természetes értelmétől megfosztani? Miért jelentsen a magyar közjog­ban, Magyarország budgetjében a »középitkezés* mást, mint a delegatióban ? Miért tulajdonit a terminus technicusoknak másféle értelmet itt, és másfélét ott? Ez a kérdés az, a mire én felelni nem tudok. Lehet, hogy alkalmatlan ezen szét­választása a kétféle beruházásnak ; de ki java­solta ezen törvényt? ki javasolta, hogy a tör­vényben ezen beruházásokra nézve meglegyen minden alkotmányos biztosíték ; nem a minister­elnök úr-e ? Oly rövid emlékezete van a minister­elnök urnák, hogy megfeledkezett azon szép szavakról, melyekkel neki ezt indokolni sikerült. Ezek azok, melyek arra indítanak, hogy fentart- sam a hatáskörre vonatkozó indítványunkat. Nagyon ajánlom a t. országos bizottság figyel­mébe, hogy ha ezen, a hatáskörre vonatkozó in­dítványt elfogadja, ez nem elvetése a dolognak, hanem az illetékes országos testületekhez való utalása, s hogy e tekintetben a legveszélyesebb, ha oly testület akarja hatalmát tágítani, mely derivált hatáskörrel bírván, kell hogy szigorúan interpretáltassék hatásköre. (Helyeslések.) Elnök : Az ügyrend értelmében a bizottsági előadót és az indítványozót illetvén az utosó A közö-üfcyi országos b zoltság naplóji. 18S2 szó, s mind a kettő már szólván, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Mielőtt a kérdést szavazásra feltenném, Szilágyi Dezső t. bizottsági tag úr egy bizonyos megjegyzésére van nekem is elnöki észrevételem. Ó komolyan roszszalta, hogy mai tanácskozásunk hosszabb időre nvult. A négyes albizottság jelentésének kinyomatott pél­dányai tegnap délután óta kéznél voltak, meg volt tehát adva a kellő idő készülésre ; a tárgya­lást ma délután 6 órakor kezdtük s igy négv óráig tartott. Tudtommal a képviselőház tárgya­lásai gyakran öt órára is terjednek, s a tárgya­lási képesség ez által nem szenvedett; s jelenleg a t. országos bizottság tagjai is annyira éreztet­ték teljes tanácskozási képességüket, (Derültség) hogy az említett komoly megrovás fölött csak elnöki sajnálkozásomat fejezhetem ki. Szilágyi Dezső': Bocsánatot kérek, én nem róttam meg senkit. De én nem tehetek róla, hogy én a tanácskozásokat komolyan veszem s azokat nem óhajtom puszta formalitás tárgyává tenni. Hivatkozom a t. bizottság tagjaira, hogy a mai ülés már maga oly időre tűzetett ki, mely az eddigi szokással ellenkezik. S ha még a kor­mány párttagjai közt is volt olyan, ki három órai tanácskozás után az ülést elhalasztani óhaj­totta ; ha ez kéretett és megtagadtatott, akkor méltóztassék elhinni, hogy csak tagadhatlan tényt constatiroztam annak kijelentésével, hogy az ellenkezett azon méltányos eljárással, melyet a parlamentaris tanácskozó testületekben a több­ség és kisebbség egymás irányában tanúsítani szoktak. Elnök : Következik az átalános szavazás. Az ügyrend értelmében legelőször szavazásra ki­tűzendő a négyes albizottság javaslata; ha ez elfogadtatik, akkor Szilágyi Dezső tagtársunk ha­tározatijavaslata elesett, ha pedig az albizottság javaslata nem fogadtatnék el, akkor a Szilágyi Dezső bizottsági tag által beadott határozati javaslat fölött keilend majd szavazni. Szécsen Antal gr.: Az ügyrend értel­mében a kérdés feltevéséhez kívánok hozzászó- lani. Észrevételem oda terjed, hogyha csak elnök ő eminentiája által említett két javaslat szolgál a szavazás alapjául, akkor azok, a kik mint én meg akarják szavazni a hitelt, de nem akarnak a bizottság által javasolt törlésbe beleegyezni 5

Next

/
Thumbnails
Contents