A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

44

IV. ÜLÉS.

csak hegyeit, hanem egyúttal történeti emlékeit is képzeletének aranyporával hintette be. Én ugyan nem vagyok képes őt ezen regényes történelmi frasisokon végig követni, de arról az egyről meg vagyok győződve, hogy hatalmunk Dalmácziában, Fiúméban és Triesztben nem azon a gyenge lábon áll, a melyet neki az occupatio három év előtt nyújtott. Hiszen már 50 évvel az occupatio előtt birtuk és bírtuk zavartalanul, évtizedeken át és a történelemben visszamenve látjuk, hogy a római uralomtól fogva addig, a mig a mi seregeink elfoglalták : a dalmát tengerpartok sohasem azon hatalom által, amely Boszniát

és Herczegovinát bírta, hanem mindig mások

/

által tartattak meg. Es ha a napóleoni hadjáratra hivatkozik, ne feledje el a t. bizottsági tag, hogy Napoleon Dalmácziát és Fiúmét nem Boszniából és Herczegovinából, hanem Krajnából foglalta el és pedig azon erővel, a melyet a Dunáról oda lebocsátott. Nem Bosznia positiója tehát az, a mi ott erőt ad a monarchiának és ezt hiába is akarná elhitetni a t. bizottsági tag úr bárkivel ; a mi erőnk ott csak le van kötve. Bosznia és Herczegovina katonai tekintetben — a mint már nálam sokkal illetékesebbek által elmondatott — a haderő egy részének lekötését jelenti, bármely háború esetében ; s ez volt egyik oka, a miért mi annak idején elleneztük az occupatiót.

Egyébiránt én nem akarok a múltak vitatásába bocsátkozni : Appomi és Szilágyi t. barátaim sokkal részletesebben és tüzetesebben fejtegették a kérdés ezen oldalát, semhogy annak újabb elemzésébe ereszkedni szükséges lenne. Másrészt a jelen helyzet is megfelelőleg vau constatálva a t. bizottság előtt. Nekem csak egy különös okom van, a miért felszólalok és ez az, hogy pillantást vessek azon következtetésekre, a melyek a jelenlegi bajok és zavarokból a jövő alakulására vonatkoznak nemcsak azon tartományokban, — mert azt megengedi a t. közös kormány, hogy e tekintetben a discretio szélső határáig elmentünk, sőt talán a mi állásunkban túlságosan, mert nem kérdeztünk terveket, nem akartuk kérdezni, hogy minő alakulásokat contemplál ott a kormány és elismerjük, hogy ma egy közvetlen feladat talál bennünket szemközt s egj'előre tökéletesen meg vagyunk elégedve, ha az ezen feladat tekintetében való eljárásra vonatkozólag

megnyugvást szerzünk. De mi ezt nem is kutatjuk, nem is akarunk ez iránt kiváncsiak lenni, sőt tudjuk, hogy talán a kormánynak sincs módjában ma megmondani azt, hogy mi fog történni azon előttünk ma ismeretlen situatióval szemközt, mely az insurrectio leverése után fog előállani.

Másként van a dolog a lázadás hatását illetőleg a monarchiára, Magyarországra vonatkozólag, hol a következményeket igenis ma már előre meg tudjuk állapítani és be tudjuk látni azt, hogy oly változásnak kell bekövetkeznie, mely okvetlenül káros visszahatással leend; be tudjuk látni, a nélkül azonban, hogy e változásért a felelősséget az igen t. közös ministeriumra akarnék hárítani.

Az igen t. közös péuzügyminister úr azt mondta, hogy nagyjában és egészében azon politikát szándékozik folytatni, a melyet eddig követett. Jól van, elfogadom. De én azt kérdem: ha mi provinciák, sőt nemcsak azon provinciák, hanem mindazon kérdések tekintetében is, melyek azon provinciák helyzetével és helyzetéből kifolyó költekezések szükségével össze vannak kapcsolva, folytatjuk-e az eddigi politikát, lehetséges-e az a mi számunkra is ? S a felelet, melyet e kérdésre kapunk, az, hogy nem. Három esztendeig hallottuk, hogy Bosznia és Herczegovina occupatiója és administratiója a monarchiára nemképezend állandó s új terhet; három esztendeig hallottuk, hogy azon tartományok jövedelmei nagyjából fedezni fogják administratiójuk költségeit, sőt, hogy lassankint azon helyzet is előálland, hogy a katonai többköltséget is, mely az occupatió- ból reánk háramlik, fedezni fogják. E mellett félig tréfásan, talán félig gúnyosan, de félig ko- moljr czélzattal is megemlittetett, hogy valaha még az occupatiónak azon költségei közül is, melyekről a tisztelt közös pénzügy- minister úr activ folyó számlát vezet, a melyek kétségkívül a birodalom activái közt is szerepelnek, természetesen csak kétes követelések sorában, hogy azok közül is egy rész meg fog térülni. Azt hiszem azonban, a lefolyt események azon reményt, hogy a magyar költség- vetés e tekintetben megterhelve nem lesz, azon reményt, hogy az occupatióból reánk állandó és új teher nem származik, már gyökeresen el