A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

40 IV. ÜLÉS. Andráss}^ is tegnap említett, és átalában tudva van, hogy a francziák Algírt 50 év előtt foglal­ták el és még ma sem létesültek ott rendezett, állandó viszonyok ; holott Boszniában és Herczego- vinában már mutatkoznak jelei annak, hogy kez­denek a helyzettel megbarátkozni s nemcsak a hivatalos jelentések és a hódolati feliratok, mint a t. bizottsági tag mondotta, hanem mindazok, a kik itt üzleti vagy hasonló ügyekben járnak, azt nyilvánítják, hogy ha egy és más dolog meg fog történni, akkor meg leszünk elégedve. Bizo­nyítja azt, hogy a mohamedánok meg vannak nyugtatva, az a körülmény is, mely a hadügymi- nister egyik jelentéséből kiderül, hogy a felkelők közt alig találhatók mohamedánok : bizonyítja az, a mit egy most érkezett hivatalnok jelent, hogy a felkelés vidékein egyes helységekben tulajdonkép nem is lehet észrevenni a lázadást, mert a nép otthon marad a munkánál és csak egy része a népnek kénytelen félelemből a fel­kelőkkel tartani, ha nagyobb csapatokban jelen­nek meg. Majd ha a felkelőket bekeríteni s na­gyobb számmal elfogni sikerül, fogjuk látni, hogy kik a felkelők és mik a felkelés közelebbi okai. Azt hiszem, ha csak ezeket említeném, elég okát adtam volna a fölkelésnek, de hozzájárul ehhez, hogy attól a néptől, melyet a török, különösen Herczegovinában százados uralma óta soha sem tudott rendre szorítani s a hatóság hatalma alatt megtartani, folytonos lázadásban élt, hogy attól a néptől adót, rendes közmunkát kellett kívánnunk, hogy azt a népet rendhez akarjuk szoktatni, hogy nem tűrjük, miszerint kénye- kedve szerint pusztítsa az erdőket, minélfogva az ottani föld egy része kopárrá és karsztszerüvé kezd válni, hogy az erdőket a pusztítás ellen biztosítani kezdjük és nem engedjük, hogy tél idején száz éves terebélyes fát kivágjanak csak azért, hogy a kecske gyenge csúcsait megrág­hassa, hogy végre követeljük, hogy ez a nép, mely a török alatt nem katonáskodott, most újonczokat adjon. lia mindezekhez hozzáveszszük azokat a többé-kevésbbé homályosan említett külbefolyásokat, akkor nem lehet az elégületlen- ségen csodálkozni ; de azt a szemrehányást ne méltóztassanak a kormánynak tenni, mintha meglepetett volna. Meglepetett legfölebb annyi­ban. hogy ezen partialis mozgalmat, mert hisz csak partialis, későbbre várta; de annak, hogy előbb tört ki, climaticus viszony az oka, t. i. a lágy tél. A mint az előterjesztésből látni méltóz- tatnak, mi a mozgalmat márczius végére, április elejére vártuk és erre az időre meg is történtek részünkről az elöintézkedések ; de azt, hogy olyan lágy tél lesz, miszerint az emberek most a sza­badban tanyázhassanak, mint tavaszszal vagy őszszel, meteorologiai jóstehetség hiányában nem tudhattuk és csakis ennyiben jött idő előtt a föl­kelés. Ha a t. bizottsági tag azt mondja, hogy ezen mozgalom időről időre meg fog újulni és hogy nem fog sikerülni ezen népeket végkép magunk­hoz csatolni, ez szerintem pessimisticus felfogás. Megengedem, hogy ott hosszabb ideig nagyobb hadi erő tartására szükség lesz, de meg vag}rok győződve, hogy előbb-utóhb nieg fog a nép ott nyugodni, észlelvén a helyes igazgatás, a méltá­nyos kormányzat gyümölcseit. Es a mint tegnap már szerencsém volt említeni, erre nem is valami rendkívül költséges beruházások szükségeltetnek, mert ezen nép igen. kevéssel éri be; ők például vasúthálózat, vagy a gázvilágitásnak, csatorná­zásnak vagy egyetemnek értékét nem igen bírják megbecsülni, hanem azért történhetik igen sok, a mi az ő anyagi lielyzeiökön nagyobb költekezé­sek nélkül javíthat. És ha ez megtörténik, akkor az erkölcsök vadsága is szelídülni fog és azok, a kik kecske- hússal és egy pár szem tengerivel élnek, majd. hogyha mód nyujtatik, hogy marhahússal és jó kenyérrel éljenek, el fognak szokni attól a kóbor élettől is. A t. bizottsági tag úr azt mondja, hogy azon politikára nézve, melyet követni fogunk, garan- tiákat kíván. Erre nézve — a mint hallom — az osztrák delegatióban is nagy meglepetést idé­zett elő azon nyilatkozatom, hogy ugyanazon politikát szándékozunk folytatni, a melyet eddig. Láttam a gúnymosolyt már akkor, midőn a né­gyes albizottságban azt mondottam, hogy folytat- tatni fog azon politika, mely némelyek felfogása szerint a mostani zavarokra vezetett ! De mit értek én azon politika folytatása alatt ? Azt, hogy folytattatni fog a javítás az administratio minden ágában, a mint azt az occupatio után ! mindjárt megkezdettük. Lehet — megengedem

Next

/
Thumbnails
Contents