A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 33 gyökerét egyenesen az occupátio politikájában birja. És ennek ellenében, bocsásson meg a nemes gróf, de hiába hivatkozik arra, hogy hisz jobban állunk mi az occupátio mellett, mint állanánk az occupátio nélkül. Hiszen, azt mondja, hogy a dalmát mozgalom elnyomására, 1869-ben, ötödfél millió kellett és most tőlünk csak 8 milliót kérnek; pedig, azt mondja, a mozgalom, az ellenszegülés, Dalmácziából jött Herczegovinába és nem megfordítva. Hát itt a tényekre nézve — és a kormányon a sor, ezeknek a kellő súlyt visszaadni — egyenes ellentétben volt az előttem szólóval. Mert ha valamire nagy diadalmasan hivatkozik a kormány előterjesztése, arra hivatkozik, hogy hiszen Dalmácziában minden jól ment volna, Dalmácziában az ujonczozás keresztül vitetett, három kis faluban csak 17 ember maradt hátra és ezen 17 embert a kormány úgy tekintette volna, mint a ki nyílt törvényszegő, a kikkel — ha t. i. majd kézre kerülnek — a törvény szerint el fognak bánni, de semminemű különös kényszerszabályt nem tudott volna, nem is állított volna helyesnek ezen 3 falu 17 emberének kényszerítésére inaugurálni. Hanem — azt mondja a közös kormány direct ellentétben a nemes gróffal — hogy midőn már ily jól állottak a dolgok Dalmácziában, mikor az egész környéken csak 1 7 ellenszegülő ember találkozott és azokról sem tudjuk, hogy mind alkalmas lett volna, akkor Herczego- vinából betör egy rabló csapat és megindul az a mozgalom, melyről a múltkor pénzügyministerünk azt mondta és azóta meg nem czáfoltatott, hogy, mint a lavina, úgy növekedett. Ez tehát egyenesen ellentmond azon felfogásnak, melyre a nemes gróf következményeit építette. Még a másik két tényt akarom felemlíteni, melyre gr. Andrássy hivatkozott és ezen két tény abban áll, hogyha nem volna occupátio, akkor sokkal nagyobb volna a lázadás, mert — és ez mathematicailag tökéletesen áll — most csak Herczegovina egy része fogott fegyvert, akkor pedig — mint a gróf mondja — Bosznia és Herczegovina egészen lázadásban állana. A másik tény pedig az, hogy azok az apró fejedelmek, Szerbia és Montenegró, minő loyalis magatartást tanúsítanak, a mit megint — amint értésünkre adja — nem lehetett volna elérni vagy biztosítani az occupatio nélkül. T. bizottság! Én megvallom, más, legalább A közös ügyi országos bizottság naplója. 1882. az én nézetem szerint reálisabb okokat tuduék az occupatio mellett felhozni. Igaz, hogy ezek nem tudnak annak károsságat, veszedelmességét megszüntetni, hanem engedje meg a t, gróf, hogy visszamondjam azt, amit ő nekünk mondott, hogy mi nem tudunk az ő occupatiója helyébe mást tenni pedig az imént volt szerencsém kifejteni, hogy mily alapon kell megítélni az occupatiót — és ez szerinte azt bizonyítja, hogy helyes volt. Xo, ha egyébbel nem lehet azt az occupatiót védeni, a jelen események világításánál, mint a mivel védi a nemes grof, akkor megengedjen, igen gyenge lábon áll. Mert ugyan kérdem, mit bizonyít az, hogy Bosznia egy része áll most lázadásban és, mint a nemes gróf feltételezi, ha nem volna occupatio, akkor az egész állana lázadásban ? Kérem, ki ellen állana akkor lázadásban ? (Közbeszólás : Mi ellenünk!) Mi ellenünk? kéHát rém, én ezt a felfogást nem értem. Ha Bosznia és Herczegovina népességének valaha czélja lett volna az, hogy Ausztriából annectáljanak egy darabot, akkor én értem, hogy ők minden kedvező alkalmat felhasználnak, mikor Ausztriában, a határokon túl valami nyugtalanság mutatkozik, hogy lázadásba jőjenek. De én eddig a boszniaiakat és herczego- vinaikat csak mint kecsegtetett menekülteket ismertem Ausztria határain ; mint olyan menekülteket, kiket a nálunk űzött politika igen szívesen használt fel ürügyül arra, hogy az occupatió- nál mint a keresztyének szabaditója jelentessék ki ; a kiket a diplomatia igen szívesen használt fel arra, hogy az államférfiaknak megmutassa azt, hogy Törökország nem életképes, mert nem képes nyugtot tartani azokban az országokban. Hát most — csodálatos változása a sorsnak hogy a mi soha sem történt, hogy a mi nagyhatalmi állásunkat a boszniaik és herczegovi- naik fenyegették volna, mikor mi ilyeneket nem láttunk itt határaink közt, mondom, csak akkor, midőn kecsegtettük őket, vagy szívesen fogadtuk és a diplomatia fel is használta őket ürügyül, — hogy most egyszerre Bosznia és Herczegovina hangulatától belnyugalmunkat és nagyhatalmi állásunkat is, a mint a nemes gróf magát kifejezte, féltsük! Vagy ha az alatt az értetik, hogy ama lázadásnak, mely ott történik, háta mögött állana egy másik hatalom, egy olyan hatalom, melynek fellépésétől nagyhatalmi állásunkat bizton lehet
