A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 115 Baross Gábor előadó (olvassa): g) A broódi összekötő vasút számára való üzleti és karbantartási költségek fejében 20,000 frt«. Ivánka Imre: Én az összeget magát megszavazom, csak az előadó úr előbbi megjegyzésére bátorkodom észrevételt tenni. Ö azt méltóztatott felemlíteni, hogy ezen vasút kezelési költsége igen csekély. Igenis, a tételek, melyek itt felsoroltatnak, csekélyek, de ne méltóztassék ^elfelejteni, hogy ott a kezelést katonatisztek gyakorolják, kiknek fizetése ezen tételben nem foglaltatik. Ha az ország bármely vasutját katonatisztek által méltóztatik adminis- tráltatni, s azok fizetései a hadügyi budgetböl fedeztetnek, akkor természetesen olcsó lesz a közigazgatás. A második, a mit megjegyezni kívánok, az abban áll, hogy épen ezen vasútnál czélszerü volna azon kezelési rendszert életbeléptetni, mely például a kőrösvölgyi vasútnál van. Nagy baj oly óriási személyzetet tartani, mire szükség nincsen. A bevételek öregbítésére ajánlom azt, a mit már az albizottságban is szóba hoztam, hogy az óriás magas tarifák úgy mérsékeltessenek, hogy azon vasúton szállítani is lehessen, mert jelenleg egy kocsi kőszénért 200 mázsával 10 frt; egy kocsi tégláért, cserépért és más anyagokért 6 frt fizetendő. Ez oly roppant ár, hogy e mellett lehetetlen, hogy a forgalom növekedjék. Ezeket mellékesen megjegyezve, az összeget megszavazom. Elnök: A kik a bizottság competentiáját el nem ismerik: szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A t. bizottság törvényesthatáskúrében lévőnek tartja a tárgyat. Méltóztatnak a 100,000 forintot megszavazni? (Megszavazzuk!) Megszavaztatott. Baross Gábor előadó (olvassa az i) tételt, mely észrevétel nélkül el/ogadtatik). Miután a négyes albizottság által megszavazásra ajánlott összegek tényleg megszavaztattak, ajánlom a következő bevégzés megszavazását: >A fentebbi czímek és rovatok közt az átruházási jog a hadügyministernek megadatik.« Keglevics István gr. : Bocsánatot kérek, az egyes positiók után az átruházási jogról említés se tétetett. Baross Gábor előadó : Én a lejénél kezdtem a dolgot, az átalános határozati javaslattal, és azután áttértem az egyes czímekre ; most, miután valamennyi összeg elfogadtatott, az átruházási indítványt a következő szövegben ajánlom elfogadásra: > A fentebbi czímek és rovatok között a VI. czím h) rovat és IX. czím e), /*), g), h) rovat kivételével, az átruházási jog a hadügyministernek megadatik« ; t i. kivétetnek azok a rovatok, melyekre külön megszavazások történtek, befektetés vagy fentartás czímen. Keglevics István gr. : Én az átruházási jogot czélszerünek nem tartom, s pedig azért nem, mert nem igen voltunk még azon esetben, hogy ily tág értelemben vett átruházási jogot szavazott volna meg az országos bizottság. Én hajlandó vagyok átruházási jogot engedni az I., IL, VII. és VIII. czímeknél, de a IX. czímre, valamint a hatodikra nézve, semmi esetben. Bárminő legyen is valakinek a nézete a befektetési, vagy karbantartási költségek felett, de átruházási jogot adni pár millióra, egyes positióknál száz- ezerekre nézve a ministeriumra bizni, hogy mire akarja fordítani, ezt lehetetlennek tartom. Legalább egyes csoportokra kellene az átruházást szorítani. Külön azokra, melyek az épületek fentartási költségeihez tartoznak és külön ismét azokra, melyek átalános kiadások czímén foglalhatók össze. Baross Gábor előadó: Az alapja ezen átruházási-jog megszavazásának ugyanaz, mint 1880-ban volt, s e jog azóta mindig gyakoroltatott. Midőn először fordult elő a költségvetés ezen alakban a t. bizottság előtt, hosszas vita után elhatároztatott, hogy egy átalány-összeg adatik, mely mindig a végén szavaztatott meg, úgy mint most. Azonban nehogy ezen kiadásokból oly összegek is fedeztessenek, melyekre vonatkozólag a bizottság ebbeli elhatározását nem ellenőrizhetné, hogy ezen költségből más mint tisztán katonai kiadások ne fedeztethessenek, elrendelte a t. bizottság, hogy először meg- állapittatnak az egyes tételek, és azután az által hozatik helyre az egyes tételeknél netalán szükséges eltérés, hogy ezekre nézve az átruházási jog megadatik. Ezen átruházási jog alól azonban kivétetnek azon tételek, melyek az 5. czímben a h) pont alatt foglaltatnak ; nem enged15*
