A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
92 VI. ÜLÉS. így készül a költségvetés. E költségvetés most van készülőben, s igy a legjobbakaratom mellett sem terjeszthettem volna azt a t. bizottság elé. A mi azt illeti, mit Apponyi bizottsági tag úr mondott, hogy az ellen nem volna kifogása, ha ezt principialiter nem tagadom meg az országos bizottságoktól : e tekintetben megnyugtathatom a t. orsz. bizottságot, mivel én elvileg nem tagadom meg az ily költség- vetési előirányzatot, noha ismétlem azt, a mit a múlt országos bizottságnak adtam elő, hogy költségvetést oly értelmében, hogy az a bizottság tárgyalása és határozathozatala alapjául szolgáljon, illetőleg, hogy az állapítsa meg a költségvetést, nem volnék képes előterjeszteni 1883-ra, ha én leszek szerencsés a közigazgatás élén állani. Ez azonban sokkal kevesebb tájékozást fog az országos bizottságnak nyújtani, mint ez a kimutatás, mely bevégzett tényeket, illetőleg 1880-diki kezelési eredményt tartalmaz. Ezek után, úgy hiszem, végeztem azzal, a mit Apponyi gr. bizottsági tag úr ezen füzetre nézve mondott. Azonban egy másik tárgyra, t. i. a dele- gatiók tartama alatt a megszállott tartományokra nézve kihirdetett ideiglenes védtör- vényre is kitért a t. bizottsági tag úr. Ezen ideiglenes védtörvényt törvénytelennek és alkotmányellenesnek méltóztatott mondani. Ezt, bármennyire kívánta is e szemrehányást elismerő és bizalmi nyilatkozatokba burkolni, mindenesetre súlyos vád, melynek alaposságát ha csak félig-meddig ismerném is el, ezen rendelet kibocsátához nem járultam volna. Legyen tehát szabad csak röviden érinteni azon nézetemet, a melynél fogva én ezen rendeletet törvényesnek és nem alkotmányellenesnek tartom. (Halljuk.! Halljuk !) A berlini szerződés, mely az ország törvényeibe igtattatott, 25. §-ában az osztrák-magyar monarchiára bizza Bosznia és Hercze- vina administratióját. Ezen, az ország törvényei közzé igtatott, szezrődés következtében a két törvényhozás megalkotta az 1880 : VII., t.-czikket, a mely körülírja azon módot, mely szerint a közös kormány által viendő ezen administratio. E törvény tartalmazza azt, hogy a megszállott tartományok közigazgatása a közös kormány által a két állam kormányának alkotmányos befolyása mellett viendő; hogy a két ministerium részt vesz a tanácskozásokban, melyek ezen ideiglenes közigazgatás irányának és elveinek megállapítása végett tartatnak; és e törvény határozza meg azon eseteket, melyekben a közös kormány a delegátiókhoz, illetőleg a két állam kormánya a két törvényhozáshoz kénytelen fordulni, végre a törvény mondja meg, hogy ezen utón álla- pitandók meg azon irányelvek, a melyek szerint a vámintézmények, a közvetett adók és a perrendszer, a melyek a monarchia mindkét államában egyértelmű törvények szerint kezeltetnek, berendezendők. Ennyiből áll e törvény és én azt hiszem, hogy e törvény keretében maradt a közös kormány kezdettől fogva, tehát a mióta Bosznia és Herczegovina administratióját kezébe vette. Ezen törvény értelmében folytattattak azon tanácskozások, a melynek eredménye az volt, hogy Bosznia és Herczegovina bevonatott a közös vámterületbe, mit mind a két állam törvényhozása törvénybe foglalt. Erre nézve tehát a közös kormány megtartotta a törvényt. Ha és a mennyiben, mint a törvény mondja >a rendes bevételek nem fedezik a rendes kiadásokat«, ez esetben a közös kormány kénytelen lett volna a két delegá- tióhoz fordulni. Ez eset nem állott be. Ha és a mennyiben, mintatörvény rendeli, a beruházások történnek, melyek a rendes bevételek által nem fedezhetők : ez esetben tartozik a közös kormány a két országos kormány útján a két törvény- hozáshoz fordulni. Ez, mint méltóztatnak tudni, a múlt évben meg is történt, mert hitel kéretett a bosznavölgyi vasutaknak Zenica-Szerajevóig való kiépítésére. Egyéb kötelességet ezen törvény a közös kormányra nem ró. Egyébkint a közös kormány Bosznia és Herczegovina administratióját a két állam kormányának alkotmányos befolyása mellett viszi. E törvény keretében és a beczikkelyezett berlini szerződés alapján folytatja is az administratiót a közös kormány.
