A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
44 V. ÜLÉS. X v| \A Hogy ez miképen keletkezett, azt a bizottság X minden tagja tudja/Évekkel ezelőtt sürgettetett a bizottság kebelében minden oldalról egy magyar Jmzti-akadémia felállítása.Ez visszhangra ta- / iáit szélesebb körökben, és ez ismételve felem- littetett az országgyűlésen. És én azt hiszem, hogy e tekintetben néni vitatható el minden érdem azon t. barátaimtól? -kik itt és ott nézeteimben ,A osztoztak erre vonatkozólag, és a kiknek meggyőződése e tekintetben abban állott, hogy a hadsereg érdeke szempontjából mulhatlanul és első sorban szükséges ezen katonai akadémia felállítása Magyarországon, mert a hadsereg ereje nemcsak fegyvereiben, számában és felszerelésében, hanem azon érzelemküzösségben is rejlik, mely a haza összes polgárait áthatja, azokat, kik a polgári élet és a kik a katonai élet terén szolgálják a hazát, es mert azon meggyőződés terjedt el, hogy ezen érzelemközösség és a hazafiságnak együttes elismerése és buzditása csak ugv érhető el, ha ez ország fiai közül megfelelő arányban vesznek részt a hadseregnek nemcsak mechanicus működésében, hanem szellemi vezetésében is) Ez pedig el nem érhető, ha azon osztályok, a inelyek a politikai traditiók megszakadásánál és a hosszú éveken át szított gyanúnál fogva alakult érzület következtében a hadseregtől egészen elidegenültek ; a melyek társadalmi állásuk, foglalkozásuk természete és multjók szerint lényegileg arra volnának hivatva, hogy a hadsereg tisztikarának kiegészítőjeként szerepeljenek, ha a hadsereg körébe vonatnak. Hogy mennyire kívánatos nemcsak az ország vagy az ország egyes speciális osztályának érdekéből, hanem a monarchia és a hadsereg érdekéből is az azon eszközökről való gondoskodás, melyekkel ezen osztály az öt megillető rész- I—mítelre indíttathatnék : nem egy jel tünteti elő. [_Nemcsak a magyar tisztek szerfelett és aránytalanul csekély száma a hadseregben, nemcsak a magyar tanítványok csekély részvétele a hadsereg tanintézeteiben, hanem azon körülmény is, hogy a magva' korona országaiból belépő egy évi önkényt,;.- knek csak negyede, mig a monarchia másik teléből belépőknek fele válik tiszttél ? arra mutat, hogy mind azok részéről, kik alszÓh gálatot teljesítik, mind azok részéről, a kik előtt a szolgálat teljesittetik. hiányzik valami, a mi ■\f az illetőket arra késztetné, hogy teljes mértékben feleljenek meg kötelességöknek. A hol pedig az ily vajarni hiányzik: ott ez mulhatlanul pótlandó?) j Nem politikai szempont az, azt mondani, egy osztály elkedvetlenedett, nem akar, nem képes, vagy nem tud bizonyos intézményben, amelyben részt kellene vennie, bizonyos mértékben részt venni, hagyjuk onnan kiveszni, mellőzzük őt és a hiba azokra száll, a kik azt elkövették. És én azt hiszem, az államférfim felfogás és eljárás az ily esetben az, hogy ott, a hol hiány mutatkozik, a hol akár természeti, akár traditionális követelmények idéznek élő a bajokat, igyekezni kell ezen körülményeket lehetőleg megváltoztatni, orvosolni és a feltételeket akkép módosítani, hogy az eredmény megfelelő legyen, mert ßz eredmény múlhatatlanul szükséges. (HelyeAés.)A Épen I azért fektettünk részünkröl/az országgyűlésén igen nagy súlyt a magj^ar tiszti akadémia felállításának kérdésére. Elismerem, hogy itt a bizottságban is felemlittettek ezen szempontok; de azt is el kell ismernünk, hogy a közös hadügyministerium részéről ezúttal I maég a kellő megértéssel nem találkozunk? / JÁ közös hadügyminister ur kifejtette azt, hogy niszen a bécs-ujhelyi akadémiában van elég hely : tessék arról gondoskodni, hogy ezerre helyek betöltve legyenek, és ha oly szükséglet ’ állana elő, hogy még egy akadémia felállítása elkerülhetetlen, nem bánja, ha ez Magyar- í országon állittatik fel. Engedelmet, de ez oly felelet, a mely mutatja, hogy a bizottságnak r \ nem sikerült azon meggyőződést kelteni benne, hogy egy Magyarországon felállítandó akadémia nem csupán azon czélnak felel meg, a melynek äf “Becs-újhelyi tesz eleget, hanem ezenkívül egy nagy társadalmi, egy nagy politikai czélnak is, a mely egyszersmind a hadseregnek is társadalmi és politikai feladata isJ Én ebben igazat adok a t. előadó' urnák, t deKmeröben tévednek azok, kik azt hiszik, ^ hogy e törekvés bármi tekintetben is ellentétben áll a hadsereg egységével és az erre vonatkozó törvényekkel és meggyőződéssel, vagy azon politikával, a melyet a magyar országgyűlésen a közjogi alapon álló párt eddig a hadsereg tekintetében feltüntetett. Ellenkezőleg.
