A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1879 - hiteles kiadás (Bécs, 1879)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
106 XIX. Clés. XIX. ÜLÉS. 1880. febraár 14-én. HAYN ÁLD LAJOS ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: A birodalmi tanács bizottságának üzenete. Együttes ülés tartása batároztatik el. Megállapittatik a kérdés szövege. A jelenlévők névsora felolvastatik. A gazdasági albizottság jelentése elfogadtatik. A közös kormány részéről jelen vannak: Hoffmann Lipót b. minister, Iíállay Béni, Mérty Sándor, Szentgyörgyi Gyula, Bolla Kálmán, Gaál Jenő. A magyar kormány részéről: Tisza Kálmán és Orczy Béla b. (.Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyvet Baross Gábor fogja vezetni, a szólani kívánókat jegyzi és felhívja Miske Imre b. Megérkezett a birodalmi tanácsban képviselt országok bizottságának harmadik izenete,*) mely fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök : A felolvasott izenet tanúsága szerint az összes ellentétek ki vannak egyeztetve, kivéve a hadügyi költségvetés rendkívüli szükséglete Vil. czímének 2. tétele alatt a Szegeden építendő laktanyára 100,000 frttal előirányzott első építési részletre nézve. Előáll tehát az az eset, mely iránt az 1867. évi XII-ik törvényezikk 36. §-a rendelkezik. E szakasz igy szól: „Ila három izenetváltás sikereden maradt : joga van mindenik félnek, a másik részt felszólítani, hogy *) Lásd az irományok 34. számát. a kérdés közös szavazás által döntessék el, mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait.“ Méltóztatuak ennélfogva az együttes szavazást elhatározni? (Igen!) Ezen határozat izenet által fog az osztrák delegatióval közültetni s nekem előleges megbeszélés folytán az a reményem van, hogy felszólításunknak az lesz eredménye, hogy mai ülésükben ők is, mely hihetődéli 12 órakor fog megtartathatni, együttes szavazást határoznak el. Most a kérdést kell még megállapítani, mely fölött a szavazás történik, mert az együttes ülésben mást, mint a kérdést feltenni, s arra „igennel“ vagy „nemmel“ felelni, nem lehet. A jegyző ur elő fogja terjeszteni a kérdés szövegét. Baross Gábor jegyző: A kérdésnek úgy kell feltéve lennie, hogy arra egyszerűen igennel vagy nemmel lehessen felelni ; azért a következő szöveget ajánlom : „Megszavazzák-e a bizottságok a hadsereg rendkívüli szükséglete VII-ik czíme 2-ik tételét: „Szeged, a 46. gyalogezred tartalékparancsnoksága s ennek kiegészítő zászlóalj-kerete számára szükséges új laktanyának