A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1879 - hiteles kiadás (Bécs, 1879)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
XVI. SZÁM. 25 16. szám. (VIII. ÜLÉS. 50. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A közösügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság külügyi albizottságának jelentése a közös külügyministerium 1880-ik évi költségvetési előirányzata tárgyában. A külügyi albizottság, mielőtt, a közös külügyministerium 1880-ra szóló költség- vetésének tárgyalásába bocsátkozott volna, kötelességének vélte, lehetőleg tájékozást szerezni magának úgy az átalános politikai helyzetre, mint némely oly kérdésre nézve, melyek az osztrák-magyar monarchiát, különösen pedig Magyarországot közelebbről érdeklik. Azon lekötelező előzékenység és teljes elismerésre méltó nyíltság, melylyel a t. külügyminister ur a hozzá intézett kérdések mindegyikére a kívánt felvilágosítást megadni szives volt, tetemesen megkönnyité az albizottságnak ama kötelesség teljesítését. Az átalános európai helyzetet illetőleg ugyanazon szavak, melyekkel ő cs. és ap. kir. Felsége az országos bizottságok jelen ülésszakát megnyitni méltóztatott, valamint a külügyminister ur részéről tett nyilatkozatok is nem tüntetik fel alapnélkülinek azon reményt, miszeriut az európai béke megzavartatni nem fog és habár a területi viszonyok némely módosításai keleten, melyek a berlini szerződésben meg lettek állapítva, az érdekelt vidékek lakossága közt uralkodó izgatottságnál fogva, talán komolyabb nehézség nélkül keresztülvihetők nem lesznek, az albizottság a külügyminister ur nyilatkozataiból azon megnyugtató meggyőződést merítette, miszerint a külügyi kormány ama bonyodalmakat nem tekinti olyanoknak, melyek monarchiánk beavatkozására, vagy akár csak rendkívüli elővigyázati rendszabályokra okot szolgáltathatnának. A mi a monarchiánkat közelről érintő egyes kérdéseket illeti, az albizottság első sorban azokkal foglalkozott, melyek a monarchiánk és Szerbia közti forgalmi és kereskedelmi viszonyokra vonatkoznak és bármennyire legyenek is figyelembe veendők azon okok, melyeket a t. külügyér ur mindkét kérdés hátramaradottságának igazolásául felhozott, azért nem kevésbé sajnálatos azon tény, melyet az albizottság ezúttal is constatálni kénytelen, hogy t. i. sem az egyik, sem a másik ügy nemcsak hogy a megoldáshoz közel nem áll, hanem még alig lépett túl a kezdetlegesség stádiumán. A vasúti összeköttetés dolgában monarchiánk és Szerbia közt úgy a jogok, mint a kötelezettségek a berlini szerződés és az 1878. julius 8-ki conventio által szabatosan és kétA köiSsügyi országos bizottság irományai 187»—80. 4
