A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
244 XX. ÜLÉS. Távol voltak : Dnry Lajos b., Fiáth Fe.re.ncz h„ Horvát Boldizsár, Horváth Gyula, Károlyi Sár- dór qr., Márkus István, Miskatovics József, Tisza László, Várady Gábor. Elnök nem szavazott. Elnök : A szavazat eredménye fog kihirdetni. Baross Gábor jegyző (olvas) : Beadatott összesen 49 szavazat. Elnök nem szavazott. Igen-nel szavazott 38, nem-rael 11, távol volt 10. Elnök: E szerint az albizottságok javaslatai átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtattak. Mielőtt a részletes tárgyalásba bocsátkoznánk, meg kell állapítani a tárgyalás sorrendjét s talán nem ellenkezem a t. bizottság nézetével, ha kimondom, hogy legelőször azon határozati javaslat vétessék tárgyalás alá, mely mint első hozatott javaslatba, s mely igy szól : „A közösügyi bizottság a közös kormánynak, az 1878. és 1879. évi rendkívüli hadi kiadásokra vonatkozó előterjesztéseinek tárgyalásába bocsátkozik, de e tárgyban hozandó határozatait csak akkor terjeszti legfelsőbb szentesítés alá, midőn az országgyűlésnek, a berlini szerződés iránti megállapodása létre jő.“ Ez alkalommal a történt megállapodás szerint el volna döntendő az is, hogy e határozat egyedül csak a hadügyi költségvetésre vonatkozik-e, vagy egyúttal a külügyi minister költségvetésére is, mely utóbbit méltőztattak elfogadni ezen elhatározás függőben tartásával. Kérdem a t. bizottságot, elfogadja-e ezen határozati javaslatot úgy, a mint az előterjesztve van? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóz- tassanak felállani. (Megtörténik,) A többség elfogadja. Második kérdésül azt vagyok bátor kitűzni, méltóztatnak-e ezen határozatot a külügyi ministerium póthitelére is kiterjeszteni. (Igen !) Tehát a határozat arra is kiterjed. Következnek az egyes határozatok. Hegedűs Sándor előadó (olvas) : „A közös ministeriumnak, a zárszámadás eredményeiről hozandó végelhatározás fenntartása mellett, a közösügyi bizottság 1878. évi márczius hó 24-én kelt és legfelső szentesítést nyert határozata által engedélyezett 60 millió frtnyi rendkívüli hitelen felül, a ke’eti események további fejlődése következtében, a haderőnek bekövetkezett nagyobb kifejtése és Bosznia és Herczegovinának megszállása folytán 1878-ban rendkívüli hadseregi czélokra szükségessé vált 46.720,000 frtnyi ösz- szeg erejéig póthitel engedélyeztetik.“ Elnök: Ha nincs észrevétel, akkor e czím alatt 46.720,000 frt póthitelt megszavazottnak és az eddigi gyakorlat szerint egyúttal végleg megszavazottnak nyilvánítom. Hegedűs Sándor előadó (olvas) : „Tekintve az occupatio kezdetén mutatkozó nehéz helyzetet és azon körülményt, hogy a teljesítmények és az azokra tett költségek természetét elkülöníteni alig lehet : a múltra nézve tett költekezést hadügyi kiadásoknak kell tekintenünk ; a jövőre nézve azonban, a hadügyministernek a hadsereg élelmezése és ellátása tekintetében mul- hatlanul szükséges ideiglenes intézkedéseken túlterjeszkedni nem lehet; állandó befektetések létesítése egyátalán nem feladata, minélfogva ilye- sekre a delegatióktól hitelt igénybe nem is vehet. “ Ernuszt Kelemen : T. országos bizottság ! Ugyanazon indokból, melyből a t. hadügyi albizottság előadója meggyőződött, hogy itt egy határozati javaslat terjesztendő a t. bizottság elé, én is attól némileg elütő utón akarok egy javaslatot tenni. Meggyőződtünk ugyanis mindnyájan a háromtagú bizottság jelentéséből, hogy beruházásokra ez évben több mint 32 millió adatott ki ; meggyőződtünk, hogy hidakra stb. tetemes költségek álltak elő az által, hogy szilárdabb talapzatra állíttattak ; meggyőződtünk, hogy az ellátása vagy elhelyezése minden egyes lónak és minden egyes embernek nagyon sokba kerül és csak tiz évre lesz állandó. Mindezek a bizottságra oly benyomást tettek, hogy az két szempontból indul ki, t. i. takarékossági és admi- nistrationalis szempontból. Hogy az administratio kérdése össze ne kevertessék a hadsereg kérdésével, kimondatott ugyan a múltra vonatkozólag, hogy a különböző költségek természetét elkülöníteni alig lehet, de a jövőre nézve határozottan másképen akarja megállapítani a költségeket, azért terjesztett elő határozati javaslatokat. Én azonban megvallom, hogy ezen határozati javaslatokat nem fogadom el azért, mert összevéve
