A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XV. ÜLÉS. 20fi félreértést látok, azt t. i. hogy a ktilügyminih- ternek tulajdonkép nincs pártja. Ez nem úgy vau, mert a külügyministernek, legalább a dualisticus államforma szerint, a mindkét államban fennálló többségben kell pártjának lennie, mert alkotmányunk szerint nem szabad oly külügyi politikának folytattatnia, melybe mindkét országgyűlés többsége bele nem nyugszik. Egyébiránt a dualismusra nézve még egy tévedésre figyelmeztetem, mely mai beszédében előfordul. {Halljuk!) És ez az, hogy a kitliigy- minister ur roszalja, -— épen Apponyi Albert gr. bizottsági tag irányában emelte ki, —- hogy a külpolitika discussiója ott is megtörténik, a hol a külügyminister jelen nincs, értette — azt ránk alkalmazva, a magyar képviselőházat. Csodálom, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy erre a magyar képviselőháznak joga van s hogy a dualismusnak alapját az képezi, hogy azon legitim befolyás, melyet a külügyminister működésére mindkét állam ministerelnökei gyakorolhatnak, az illető országgyűlésen ellenőriztessék ; azon ellenőrzés pedig a külpolitikának discussiója nélkül teljesen lehetetlen. Andrássy Gyula gróf külügyminister íközbeszól) : De nem határozhat. Szilágyi Dezső : Nem fogadhatom el a kijavítást sem, mely fülemhez jutott, mert határozatok is lehetők a külpolitikában és hogy lehetők, meg fogja engedni a tisztelt külügyminister ur, hogy saját önmaga gyakorlatával be bizony itsam. ( Halljuk !) 1870-ben, midőn a magyar ministerelnöki hely et foglalta el s midőn a porosz-franczia \ iszály kitörőben volt, a mostani magyar ministerel nők, akkor az ellenzek vezére, egy interpellá- tiót intézett a külügyministerhez, a melyben azt k( idezte: szándékozik-e még a képviselőház véleményének közbevetésével is megakadályozni azt, hogy a kitörendő viszályban a monarchia semlegessége fenntartassék ? S az erre adott válaszban, a mely egyenesen arra czéloz, hogy a ház véleménye közbevettessék, — a mely vélemény p< lig máskép ki nem fejezhető, mint határozatta! vagy felirattal, — a külügyminister urnák mi,idén más válasza volt, mint akkori minister- ( lnöknek, csak az a válasza nem volt, hogy ez a ház hatáskörét túlhaladja; s nem akarnám azon okot, hogy a ház működését ma k'sebb körre szeretné szorítani, mint az akkor gyakoroltatott, abban keresni, mert akkor, midőn ő állott a magyar ministerium élén, akkor ő az akkori külügyminister irányában önállóbb állást foglalt í el, mint talán elfoglal azon minister, ki jelenleg vezeti a magyar ministeriumot. A külügyminister ur nyilatkozataiból nem tudom magamnak megmagyarázni : hogyan hivat- kozhatik arra, hogy politikájának eredménye egy oly béke, mely jövő bonyodalmak magvait nem foglalja magában, s egyszersmind biztosítja Törökországot abban az állapotban, a melybe ezen béke területét helyezi. A berlini szerződésről és az abban foglalt határozatokról minden dicséretet el lehet mondani ; én megengedem azt is, hogy azon mindenesetre sajátságos módon igazolja a külügyminister, hogy mindent elért, a mit elérni kellett és lehetett és semmit el nem ért, a mit elérni nem kellett és nem lehetett; de azt, hogy a berlini szerződésben megszabott állapotok, jövő bonyodalmak magvait nem foglalják magukban, ezt én, szelíden mondva, az állítások legmerészebbjének tekintem. Nem hivatkozom arra, hogy a berlini szerződés határozatai szerint az orosz elfoglaló seregnek ma 50,000 főből kellene állania, és mégis háromszor, talán négyszer is annyi e pillanatban; nem hivatkozom arra, hogy azért, hogy a berlini szerződésnek Montenegróra vonatkozó pontjai végrehajtassanak, talán önnön alattvalói ellen keilend a szultánnak véres háborút folytatnia, ha mi a béke érdekében el nem végezzük azt helyette, mindezt nem akarom felemli- teni ; de a ki megnézi a berlini szerződésnek Görögországra vonatkozó pontját és hozzáveszi még Lord Beaconsfieldnek azon nyilatkozatát, hogy a türelem rózsákat terem : hiheti-e, hogy ebben jövő bonyodalmak magva nem foglaltatik? És azután az összes alkotások, melyek a balkánfélszigeten a berlini szerződés folytán keletkezőben vannak, maradandó békés fejlődésnek eléje néző alkotások-e? Bulgária, keleti Rumélia mind egy nyugalmas fejlődés alapjait foglalják-e magukban, azt fogja-e bennök előkészíteni az orosz megszállás? Oroszország felhagy aggressiv törekvéseivel, s nem talál-e támpontot, sőt egyenes kihívást az ottani állapotokban ?
