A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
204 XV. ÜLÉS. [Derültség.) A t. minister ur az őszinteség becsületével össze akarja kötni előadásában mindazon élőn) őket, melyek egyszersmiud ellenünk a ravaszul alkalmazott argumentatiókból következnek. (Mozgás.) Nem akarok azok ismétlésébe bocsátkozni, melyeket egyszer már szerencsém volt a t. bizottság előtt kifejteni; de lehetetlen volt, hogy az j * 11 utink folytatott argumentatio természetét tekintve, arra ne reflectál jak. (Helyeslések.) Elnök : Az idő előrehaladván, az ülést bezárom. A legközelebbi ülés délután 7 órakor tartatik. (Az lés végződik d. u. 3 óra 10 perczkor.) Folytatólagos ülés. 1878. deczember 14-én. Szláv? József elnöklete alatt. Tárgyai: Befejeztetvén tárgyalása, elfogadtatik az egyesült (négyes) albizottság jelentése a boszniai megszállás nyomán 1879-re felmerült rendkívüli szükséglet iránt. A közös kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula gr., Bylandt-Rheidt gr. altbgy,, Hoffmann Lipőt b., Maywald Károly tbk., Orczy Béla b., Mérey Sándor. A magyar kormány részéről senki sincs jelen. (Az ülés kezdődik esti 7 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. Szólásra következik Miskatovits József ur. Miskatovits József : Vrlo poštovana delegacijo! Medju preuzv. gospodinom ministrom vanskih posala, koji negdje reče, da su njegovi protivnici manje od njega bili providni, i timi protivnici, koji našu vansku politiku labirintom obmama nazivlju, ja nemislim odsude izreći. Samo jednu bludnju držim nuždno iztaći, bludnju naime, kojom se jedno vrieme i g. vanski ministar zavaravao, i poštovana opozicija se još i danas zavarava, vjerujući, da se je riešenje iztoćuoga pitanja moglo na neizvjestno vrieme odlagati, ili pako proti Rusiji u jedno i proti slavenskim narodom balkanskoga poluotoka provesti. A tu bludnju s dva razloga izticem, prvo, jer u njoj vidim izvor sadanje anormalne situacije u monarkiji, a drugo zato, što posije ra. lici tih izjava obiju poštovanih državnika, to će reći vanskoga ministra-predsjeđnika o zapornju južuoslovinske formacije, o zaštiti rumenskoj, grćkoj, skipetarskoj, bosansko-muhamedanskoj i bog zna kakvoj još narodnosti, moram visoku delegaciju i naše vansko ministarstvo u interesu Ugarske i Austrije opomenuti, neka. paze da nenastave slične obmane. Da nada u europske saveze može prevariti, vidi se iz povjesti zadnjih decenija; a što se veli o složnu hodu s Rumeni- jom i Grčkom, treba dobro na umu držati, da Rusija prama Ruraeniji smije biti mnogo đarežl- jivija, jer će joj darovati tuđje dobro, Grčka pako dotle je ruskomu uplivu osigurana, dok vi na ćelu programa postavljate život Turske i berlinskoga ugovora. Za siguran postupak, valja sa slavenskim! narodi Balkana računati i onu pomirbu tražiti* koju oni i sami tako s Ugarskom i Austrijom, kano s Rumenijom i Grčkom u punoj sviesti vlastitoga interesa iskreno žele. Na tom pako, no samo na tom putu dade se s Rusijom mirna nagodba pomisliti i izvesti ; no neda li se pomisliti, te bi moralo doći do onoga odlučnoga, od mnogih pređskazivauoga i željenoga strašnoga boja, tada dobra politika mora prije svega i najprace o tom skrb voditi.
