A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
176 XV. ÜLÉS. jedésének akadályozója legyen, végképen le nem mondottunk, akkor azt az osztozkodási politika eszmekörében csak a balkánfélszigeten Oroszoi szaggal folytatandó concurrentia útján képzelhetjük. Ámde t. országos bizottság, ez nem egyéb, mint átvitele az érdekek természetszerű, habár talán nem kiegyenlithetetlen, rivalitásának egy oly térről, a melyen mi erősek, egy oly térre, a melyen mi relative véghetetleniil gyengék vagyunk. Nem is szólva arról, hogy Oroszország ott a faj- és vallásrokonság alapját találja, a melyek útját egyengetik ; holott nekünk erkölcsi hódítások által kell minden lépés után a befolyást kinyernünk: az a nagy’különbség van közöttünk és Oroszország közt, hogy’ Oroszország oda belép, mint a létező szenvedélyek egyik, belépése által hatalmasabbá vált áramlatának szóvivője, hogy támogattatik a létező érzelmeknek egész cur- rense által; holott nekünk természetszerű feladatunk az ellenséges érzelmeket az általunk occu- pált tartományokban kiegyenlíteni, civilizálni ; Oroszország tehát a népeknek azt hozza, a mi az ő közvetlen érzelmeiket és szenvedélyeiket már ma kielégíti ; mi pedig hozunk oly áldást, a melynek felfogására és méltánylására ezen népek talán csak fél század múlva fognak megérni : pedig ép ezen félszázad az, mely alatt a harcz el fog dőlni. De van ennek még egy más elvi oldala is, mely’ engem mélyen bánt. Mi az occupatioualis és osztozkodási politika által nemcsak szem elől tévesztjük, vagy legalább egyr lehetetlen térre helyezzük át a monarchia létjogának concret megjelenését, a panslavisraus elleni küzdelmet, nemcsak hatalmi állásunk alapjait ingatjuk meg, és keresünk a régiek helyett inpossibilis és nem is definiált új feladatokat ; de mi súlyosan megsértettük a monarchia jogi és erkölcsi alapját azon eljárás által, a melynek utján ezen új politikának terére léptünk. Az európai mandátumról mert erre ezélzok — itt c delegatióbau már kétszer volt tüzetesen szó. Szóba hozta és bon- czolta azt oly mesterileg, hogy ahoz nincs mit hozzátennem, Szécsen Antal gr. ö excellen- tiája; hivatkozott pedig az ő nyilatkozatára tegnap a kalocsai érsek ő excellentiája. És miután e hivatkozás a kormány politikája egyik kiváló védőjének nyilatkozata volt, fel kell tennem, hogy a mi kedvezőt csak mondani lehetett a mandátumra nézve jogi és erkölcsi szempontból, azt ő excellentiája bizonyosan feltalálhatta. Ő excellentiájának argumentatiója pedig abban állott, hogy ő az úgynevezett európai mandátumban a jogi alapot másutt, mint Törökország beleegyezésében nem találja. Tökéletesen helyes. Az én álláspontom is az, hogy’ nemzetközileg a többi hatalmasságok fölhatalmazhattak volna bármire, jogilag mindennek sem érvénye, sem jelentősége nincs, mig azon tartományok törvényes souv.:- rainje, Törökország abba bele nem egyezett. De kérdem, tiszt, országos bizottság, hogyan állunk ezzel a beleegyezéssel ? Kiki tudja, hogy a con- gressust megelőzött hónapokban, mint azt maga a t. külügyminister ur mondta az osztrák dele- gatióban, direct tárgyalások foly’tattattak Törökországgal, hogyr beleegyezzék ezen tartományok occupatiójába ; kiki tudja, hogy Konstantinápolyban ezen ajánlat merev és határozott visszautasítással találkozott. Már most ezután a szegény török küldötteket oda hurczolták a berlini cou- ffressusra és ott az összes nagyhatalmak kül- döttei közt kierőszakolják tőlök a beleegyezést. (Ellenrnondások.) A ki az ellenkezőt állítja, az nem olvasta a berlini congressus jegyzőkönyvét. Amlrássy Gyula gróf külügyminister (közbeszól) : Ellenkezőleg. Apponyi Albert gr. : Azokban consíatálva van és azokból látható az erkölcsi tortúrák azon rendszere, a mely mozgásba hozatott, hogy a török küldöttek rábirassanak a beleegyezésre. (Ellenmo)idások.) A beleegyezésnek ily’ módon való kieszközlése vékony fátyolt vet a durva erőszakra. Nem egy’éb az, mint a fegyverek er őszaka helyett a diplomatiai erőszak alkalmazása, a mely’ az én erkölcsi és jogi érzetemet kielégíteni nem képes. Formailag, megengedem, a bele- egyezés jogi érvényén ez nem változtat semmit, de azon példákra, melyeket a kalocsai érsek ő nagyméltósága felhozott, mégis bátor leszek egyket megjegyzést tenni. Ó azt mondta, hogy ha az erkölcsi kényszerrel előidézett beleegyezés nem volna érvényes, akkor érvénytelen volna azon cselekvény is, a mely által a magyar-osztrák monarchia Veleuczét és Lombardiát átengedte az olasz királyságnak ; akkor érvénytelen volna azon szerződés, a mely által Elszórsz és
