A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIV. ÜLÉS. zött nemzedék félreállott, várván az alkalmat boszuállásra. Ekkép elveszítve az egyedül barátságos elemet a keleti szláv tartományokban, a a többi lakosok jobbadán a görög nemegyesült orosz egyház hívei, kik az osztrák-magyar monarchiát régóta gyűlölik és mint a többi keleti szlávok tovább is a pétervári kabinet vak eszközei maradnak. Ki van e teremben, ki azt hinné, ezen pánszláv népek megnyerésében az orosz birodalommal versenyezhetünk? Tessék Szerbiára és Rumániára tekinteni. Szerbiának hadseregét a czár Moszkvában gyávának szidta, Rumániától elvétette Bessarabiát; a bécsi officiosus lapok már e tartományokat az oroszszal végleg összeveszetteknek hirdették, és ime legújabban az orosz hadsereg parancsnokai rendeletéinek épen e tartományok pontosan hódoltak. Haynald Lajos érsek {közbeszól)-. Nem áll! Zsedényi Ede : Az újság mást mond, de tényleg igy áll a dolog, tessék ezt excellentiád- nak elhinni. {Derültség.) Hiszen Boszniában is a felkelők közt legszámosabb óhitű parasztokat találtunk, kik a gyéren szétszórt római katho- likus lakosokat is hadseregünk ellen terrorizálták. Ne tessék a közös küiügyministernek arról elfelejtkezni, hogy mig a keleti pánszláv keresztyén töredékek magukra hagyatva, a porta uralma alatt éltek, monarchiánk érdekeinek soha nem ártottak, de nem is árthattak, mert keleti határaink majdnem egy század óta a törökök által mintegy őriztettek. Most, midőn az orosz győzelmek folytán a török uralom alól kivétetvén, e pánszláv töredékek vezetését egy nagyhatalom, az orosz birodalom kezébe veszi, a török népnek monarchiánkkal szemben ellenséges indulatai kettőz- tetett súlylyal birnak. Az orosz birodalom, mióta a svéd-lengyel háború Péter czárt a Balti-tengerhez vezette, később az örökös porosz-osztrák differentiák az oroszokat a nyugathoz közelebb hozták, ott a Balti-tengeren az elsőbbséget, itt a lengyel királyság bekebelezését nyerte, időközben pedig busz évenként a porta szláv alattvalóit véres zavarokra serkentvén, függetlenségök ürügye alatt ismételve kisebbité a török birodalmat és a berlini congressus utján visszanyerte Bessarabiát, elfoglalta Bulgáriát. Ezek után rövid idő múlva Ruméliát és Konstantinápolyt elfoglalván, Európában nem nyomulhat előre, csakis az osztrák-magyar monarchia területén, sőt Erdély nélkül az elfoglalt keleti tartományokat sem bírhatná tartósan. Ezen occupatiókhoz szüksége van a pánszláv elem általi segélynyújtásra, mely terjedni kirán, és Európa többi részében rokon- szenvet nem találván, nem terjedhet csak az orosz birodalom zászlója alatt. Ezen irány körül forog a birodalom egész jövője. Ezen czél eléréséhez a pétervári kabinetet mi magunk Bosznia erőszakos elfoglalásával közelebb hoztuk. Engem legalább azon szomorú sejtelem int, hogy az osztrák-magyar-török vérrel áztatott bosnyák föld barázdáiból fölsarjadzó új termés, a tiszta bosnyák pánszláv nemzedék, az orosz sereggel egyesülni fog, hogy hadseregünket Boszniából kiszoríthassák, holott a török elem ösztönszerűleg védte volna monarchiánk érdekeit. Bosznia és Herczegovina bekeblezése vagy ideiglenes megtartása tehát monarchiánk által már most meg nem emészthető, mert e tartományokban semminemű rokon elemet nem talál ; a történelem pedig példát nem mutat arra, hogy oly ország feletti uralkodást egyedül haderővel soká fenntartani lehetne, a melynek lakosai azt kivétel nélkül visszautasítják. Ily körülmények közt a megszállás fenntartása oly számos hadsereget követelne, mint annak elfoglalására szükséges volt, ennek roppant költségei fedezését pedig pénzügyi állapotunk nem engedi. Miután azonban a berlini szerződésből folyó és monarchiánkat terhelő kötelezettségek és költségek megbirálása, úgymint az országos kormányok felelősségének megítélése a két állam törvényhozásának hatásköréhez tartozik, mi addig, mig országgyűlésünk az elfoglalt tartományoknak monarchiánkhoz való viszonyai iránt nem nyilatkozik, a delegatióban a berlini szerződésből folyó költségeket nem tárgyalhatjuk, és ennek folytán nem a berlini szerződésre való tekintettel, de úgy, mint az albizottság indítványozza, csakis a hadsereg 1879. évi szükségleteinek fedezésére szavazhatjuk meg a 20 millió frtnyi összeget. Másrészről azonban a törvényhozásnak a berlini szerződés ügyében közelgő tanácskozásaira való tekintetből okvetlenül szükségesnek tartom, hogy miután Bosznia megszállása részleteit illetőleg, maga a berlini congressus közös külügyi ministerünket és a porta kormányát külön egyezmény
