A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIV. ÜLÉS. 147 azon szempontból indul ki, hogy ez czélja és nem eszköze a folytatott külügyi politikának, mindannyiszor igen téves irányra jut. Egyátalában — s ebben a tegnap szólott gróf Szécsen ő excellentiájának teljesen igaza van — a külpolitika megítélésére, egyes momentumokat kiragadva, nem lehet helyes és megbízható criticát mondani. Úgy, mint minden politika, melynek komoly czéljai vannak, ez sem azon momentumok szerint Ítélhető meg, melyek pillanatnyilag feltűnnek, és szemeink előtt vannak, hanem azon végeredményben, melyre vezet és azon végczélban, a mely ezen politika számára kitűzetik. Én, t. országos bizottság, azon nézetben vagyok, hogy ezen külpolitikának súlypontja egyébben nem kereshető, mint ott, hol — mindenki, Európa minden állama és államférfin, átérezvén azt, hogy a keleti tartományokban oly bonyodalmak készülnek, melyek könnyen érinthetik a monarchia érdekeit, — mindazon biztosítékokat meg kell szereznünk és meg kell tartanunk, melyek monarchiánk érdekében szükségesek. Akár a status- quo améliorât, akár a berlini eongressust választjuk kiindulási pontul, nem az egész politikát, hanem csak feltűnt részletét látjuk és bíráljuk meg. Megengedi gróf Szécsen ő excellen- tiája, hogy tegnap elmondott beszédére szerénytelenség nélkül, inkább tiszteletem kifejezését akarván ez által jelezni, egy megjegyzést tegyek. Azt mondta ő excellentiája fényes beszédében, — melyben nem tudom, hogy tapintatos és hazafias megválasztását a megtámadási eszközöknek vagy beszéde végszakában tett nyilatkozatát tartsam-e nagyobbra. — azt mondta, hogy Bosznia és Herczegovina occupatiója úgy, a hogy eszközöltetett és abban az időben, a mikor eszközöltetett, nézete szeriut helytelen volt. Bosznia és Herczegovina occupatiója, — ha a meggyőződés hevitette a külügyminister ur kebelét, hogy arra szükség van, — akkor volt időszerű, midőn a török birodalom integritása meg lévén támadva, monarchiánk szükségképen arra utaltatott, hogy saját érdekét megvédje, megvédje ott, a hol érdeke legkönnyebben megtámadható. Ugyancsak gróf Szécsen Antal ő excellentiája beszédének végpassusában kéri a külügy- rainistert, legyen tekintettel a monarchia és államunk pénzügyi állapotára. Én azt hiszem, hogy praegnansabb kifejezését annak, hogy tekintettel van a külügyminister ur államunk és a monarchia pénzügyi helyzetére, nem lehetett volna adnia, mint az által, hogy Bosznia és Herczegovina occupatiójára olyan módot választott, a mely a nyújtott eszközök közt a legolcsóbb. Mert ha Bosznia és Herczegovina occupatiója úgy történt volna, hogy nem egy európai mandatum, nem az összes európai hatalmak megegyezésével jő létre, hanem mint egy hatalmi tény : ezen hatalmi ténynek eszközölhetéséért el kellett volna a monarchiát magát minden eshetőségre készíteni, el kellett volna készíteni a monarchia haderejét arra, hogy a többi európai hatalmakkal és államokkal eshetőleg a háborút fölvegye. Kiszámítások szerint az első mozgósítási költségek sokkal túlhaladták volna azon összeget, melybe a mostani occupatio magába véve került. Azt hiszem, a külügyminister ur, a midőn ugyanazon czélt ugyanazon indokból kitűzte és ezen úton érte el, bizonyára a monarchia és államunk pénzügyi érdekeire komoly figyelmet és komoly tekintetet fordított. Pulszky Ágost t. képviselő ur tegnap azt mondotta, hogy a külügyminister ur a hagyományos osztrák politikán rést ütött. Nem tudom, a t. képviselő ur melyik hagyományos politikát érti. Ha azon hagyományos politikát érti, hogy a monarchia érdekeit nyugaton, nem pedig keleten keresi, akkor a külügyminister ur bizonyosan rést ütött azon, és Magyarországnak tette ez által a legnagyobb szolgálatot, mert ezen monarchiának legkitűnőbb államférfiai mindig arra figyelmeztették a monarchia ügyeinek vezetőit, hogy ennek érdekeit nem nyugaton, hanem keleten kell keresni. Ugyancsak Pulszky Ágost képviselő ur tegnap tartott beszédében azt mondá — és igy tette föl a kérdést : vagy a szlávok ellenében kell nekünk politikát folytatni, vagy a szlávokkal együtt kell politikát követni, és hogy a mi eddig történt, azzal mi nem kerültük ki a nagy küzdelmet az összes szláv fajokkal, kevesebb erővel és kevesebb chancea nélkül a győzelemnek előttünk áll a nagy összeütközés. Én, t. országos bizottság, az ily gruppi- rozását a szlávoknak a magam részéről el nem fogadom. Én hiszem, és meg vagyok győződve, hogy előbb-utóbb meg kell, hogy küzdjünk, meg
