A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIII. ÜLÉS. 129 ván a jogalap teljessége, — meg nem szavazhatják. Már most — ugyan kérem — változtat-e az valamit a kiadások természetén, ha azok nem arra rendeltetvék, hogy a megszállás teljesítessék, hanem, hogy az tovább folytattassék ? Hogy ha amott alkotmányos illetékességi kérdések gátolták a tárgyalást, nem ugyanazon erővel állanak-e ezek a megszállás tovább folytatására szükséges költségekre nézve is? És hogy ha ugyanezen tekintetek állanak, nem látom át, hogy ezen tekintetek erejét el lehetne venni a czímen való bármi változtatás által. De bátor vagyok még egy más körülményre is figyelmeztetni s ez az, hogy nemcsak kétségbe vonatott az, vájjon ama szerződés bir-e minden alkotmányos kellékkel, a mi kétségbe vonatott a magyar országgyűlésen is, és ezt nem vizsgálom, de azt azután határozottan állítom : hogy mihelyt államjogi kételyek merülnek föl, akkor az illető törvényhozások határozatát be kell várni és ennek megtörténte előtt' nem helyes, ha ezen bizottság tesz lépéseket, melyek azon határozatnak esetleg praejudicálhatnának. Ne méltóztassanak feledni azt sem, mire Pulszky tagtársam czélzott s ez abban áll, hogy a berlini mandátumban foglalt feladat kettős ; nemcsak azon tartományok katonai megszállását foglalja magában, hanem azok igazgatását és kormányzását is ; arra pedig, hogy kit illessen meg ezen kormányzat, kit illessen meg ennek ellenőrzése, kit illessen meg az erre szükséges költségek megbirálása s az azok liovaforditása iránti ellenőrzés, — törvényeinkben intézkedés nincs ; világos tehát, — a nélkül, hogy ezen forum előtt, mely mint ezen államjogi kérdések megoldására nem competens, — ezek bővebb fejtegetésébe ereszkedném, — világos egy dolog az, hogy a közös kormány nem készítette elő kellőleg az ügyeket, midőn a kiadások kérésével ezen bizottság előtt megjelent, mert a közös kormánynak kötelessége lett volna mindazon államjogi actusokat bevégezni, a jogalapot kétségtelen világításba helyezni és azután joni ezen bizottság elé a költségek iránti kívánalmával. Mindez nem történt meg, mindezen tekintetben kételyek uralkodnak, esetleg conflictusok keletkezhetnek. Én tehát nem ajánlhatok a t. bizottságnak A köíösügyi országos bizottság naplója 1878. egyebet: mint hogy a maga részéről tartózkodjék a határozat hozataltól, a kormány mulasztása által máris igen tetemes ezen bonyolódást, még nehezebbé és a zavart még nagyobbá tenni. {Helyeslések.) Elnök: T. országos bizottság! A vita a felett, vájjon a tanácskozás tárgyát képező jelentés az országos bizottság törvényes hatásköre alá tartozik-e vagy nem, tényleg megindult. Én tehát kötelességemnek tartom azon t. tagokat, a kik e kérdéshez szólni kívánnak, felhívni, méltóztassanak jelentkezni, s a kérdés azután szavazás által fog eldöntetni. {Felkiáltások: Szavazzunk f) Fáik Miksa: Nem tudom, szabad-e még egyszer szólni. {Halljuk !) Arra nézve, a mit Szilágyi Dezső t. bizottsági tag ur felhozni méltóztatott, s a mivel engem megtisztelt, én mindenben tisztában vagyok ; ez olyan, a mit már azelőtt is tudtam, (Derültség.) t. i., hogy az illetékességi kérdés ide hozzánk nem tartozik s megvallom, hogy ha bennünket január elsejétől még két vagy három hónap választana el, akkor a legcorrectebbnek tartanám azt, a mit t. tagtársunk javasol, t. i., hogy az egész ügyet egyszerűen tegyük le a napirendről, bízzuk az illető parlamentekre a competen- tionalis kérdés eldöntését, s várjuk be ennek eredményét. Miután azonban — mint már előbb is szerencsém volt említeni, mindössze valami két hét választ el január elsejétől, azontúl pedig nincs gondoskodva a Boszniában és Herczegovi- nában álló csapatokról, én azt hiszem, hogy ha a t. bizottság a competentia kérdését mellőzi, annak nem praejudicál és egyszerűen egyelőre az 1879-iki rendkívüli szükségletre egy összeget megszavaz azon világos hozzátevéssel, hogy ezen összeg a Boszniában és Herczegovinában álló csapatok élelmezésére van szánva, — azt hiszem, ezzel a delegátio a maga illetékességének határát nem lépi túl. {Helyeslés.) Horvát Boldizsár : T. országos bizottság ! Én a kérdést igen fontosnak tartom, sőt sok tekintetben még fontosabbnak, mint magát az occupátio kérdését. Az occupátiót, bármily károsnak tartsam is, azt a monarchiára nézve még helyre üthetik kedvező politikai esélyek ; de az alkotmányos17
