A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

2 I. ÜLÉS. Elnök : A telolvasott névsorból kiderülvén, hogy 50 tag jelen van, e szerint a gyűlés határozatképes. Minthogy az ügyrend szerint a korelnök elnöklete alatt választandó a rendes elnök, az alelnök, három jegyző, és pedig, a mint az ügyrend elrendeli, ktilön-külön, kérem, méltóztassanak mindenekelőtt az elnökre beadni a szavazatokat. Baross Gábor jegyző (olvassa a névsort. A tagok egyenkint beadják szavazó jegyeiket). Koreluük : Össze fognak számiáltatni a sza­vazatok. (A szavazatok összeszámlálása után.) Beadatott 50 szavazat, ezek közül 49 esett Szlávy József urra, egy pedig üres volt. Szlávy József urat e szerint a bizottság megválasztott elnökének nyilvánítom. (Éljenzés.) Következik a szavazás az alelnökre. Baross Gíibor körjegyző (olvassa a név­sort ; a szavazó jegyek beadatnak). Korelnök : (A szavazatok összeszámlálása után) Beadatott 49 szavazat ; ezek közül 48 esett idősb Szögyény László urra. E szerint a bizott­ság megválasztott alelnöke idősb Szögyény László. (Éljenzés.) Következik a szavazás, a jegyzőkre és ház­nagyra. Baross Gábor körjegyző (olvassa a név­sort ; a szavazó jegyek beadatnak). Korelnök : Mindenekelőtt a háznagyra beadott szavazatok fognak összeszámittatni. (Megtörténik.) A háznagyra beadott 49 szavazat közül 48 szavazatot Szápáry Antal gróf nyert, s igy ház- nagygyá megválasztatott.(Éljenzés.) Most a jegyzőkre beadott szavazatok fognak összeszámittatni. Baross Gábor jegyző: A szavazás ered­ménye a következő : a beadott szavazatok közül Zichy F. Viktor gróf 51, Fiáth Ferencz báró 51 és Baross Gábor 47 szavazatot Dyertek. Korelnök : E szerint Zichy F. Viktor gróf, Fiáth Ferencz báró és Baross Gábor a bizottság jegyzőivé választattak. Megválasztva lévén az elnökség, felkérem a megválasztottakat, méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni. (Megtörténik. Fel­kiáltások: Éljen a korelnök!) Elnök: Tisztelt országos bizottság! Másod­szor ér azon megtiszteltetés, hogy a közös ügvek tárgyalására kiküldött országos bizottság akarata ezen díszes hely elfoglalására szólít. Minthogy a tisztelt országos bizottság tagjai- I nak nagyobb része tapasztalásból ismeri hanyatló erőm fogyatkozásait, (Fölkiáltások: Nem ismer­jük!) legyen szabad ismételt megválasztásomból azon következtetést vonnom, hogy hajlandók azokat kegyesen elnézni, elnöki tisztem telje­sítésében pedig jóakaró támogatásukban része- i siteni. E hitben bizalommal foglalom el az elnöki i széket. Az évenkiní ismétlődő rendes költségvetési tárgyalásokon kívül, más nagyfontosságú kér­dések megoldása fogja ez alkalommal a t. országos ' bizottság bölcsességét igénybe venni. Hivatva lesz a közös ügyek tárgyalására kiküldött utolsó ; országos bizottságnak ezelőtt 5 hónappal történt berekesztése óta bekövetkezett események fölött nézetét nyilvánítani, az ezen események nyomán előállott helyzetből felmerülő kérdések fölött, a mennyiben a delegatioknak törvényben meg­szabott hatáskörét érintik, határozni. Nincs jogom és nem is lehet feladatom, — megelőzve a tisztelt országos bizottságnak nyil­vánulandó nézeteit és hozandó határozatait, — ezen nagy horderejű kérdések fölött e helyről bármi irányban véleményt koczkáztatni. Es azért, úgy hiszem, a tisztelt országos bizottság helyeslésével találkozom, lia megnyitó beszédemet ezúttal a szokottnál is rövidebbre szabom, szorítkozva egyedül arra, hogy meg­választatásunkért a magam, elnöktársam, a ház­nagy és a jegyzők nevében a tisztelt országos bizottságnak ; az alakulásnál tanúsított tapintatos eljárásáért és fáradozásáért a tisztelt országos bizottság nevében volt korelnökünknek köszönetét mondjak. (Éljenzés.) Ezek után a közösügyek tárgyalására ő Felsége által 1878. november 7-dikére Buda­pestre összehívott országos bizottságot a törvény és az ügyrend értelmében alakultnak nyilvánítom. (Éljenzés.) De mielőtt tanácskozásainkat megkezdenők. engedjék meg, hogy kifejezést a Íjak a mind­nyájunk keblében élő, soha meg nem ingatható érzelemnek, mely e két szóban nyilatkozik: *

Next

/
Thumbnails
Contents