A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
XXXVI. SZÁM. 229 hogy úgy az előterjesztés, valamint a hadügyminister ur részletesebb felvilágosításai arról győzték meg az albizottságot, hogy a hadi létszám, a felsorolt intézkedések és építkezések, a szükséges készletek, ruha, fegyverkopási pótlékok és pénztári készlet végett 1878-ban tett kiadások, illetőleg intézkedések, ez évet, körülbelül terhelik azon 46.720,000 frt erejéig, melyet a közös kormány két összegben, a 41.720,000 frtra nézve felmentés és 5 millióra póthitel alakjában kér; sőt miután a közös hadügyminister ur megtakarításokat, illetőleg összes 1878-iki kötelezettségei fedezhetését csak úgy helyező kilátásba, ha az egész összegben átruházási joga lesz : ez okból is az albizottság, részletes megállapítás helyett, az összeget, a következő határozati javaslatban ajánlja megszavazásra: „A közös ministeriumuak, a zárszámadás eredményeiről hozandó végelhatározás fenntartása mellett, a közösügyi bizottság 1878. évi márczius hó 24-én kelt és legfelsőbb szentesítést nyert határozata által engedélyezett 60 millió forintnyi rendkívüli hitelen felül, a keleti események további fejlődése következtében, a haderőnek bekövetkezett nagyobb kifejtése, és Bosznia s Herczegovillának megszállása folytán 1878-ban rendkívüli hadseregi czélokra szükségessé vált 46.720,000 frtnyi összeg erejéig póthitel engedélyeztetik.“ De midőn ezt a határozatot elfogadásra ajánljuk, a közös hadügyi kormánynak a megszállott tartományokban való további működésére nézve, épen az előttünk levő előterjesztésből merített észleletekre alapított, következő utasításokat kivánnók adni : „Tekintve az occupatio kezdetén mutatkozó nehéz helyzetet és azon körülményt, hogy a teljesítmények is az azokra tett költségek természetét elkülöníteni alig lehet : a múltra nézve tett költekezést hadügyi kiadásoknak kell tekintenünk ; a jövőre nézve azonban határozottan kimondandónak tartjuk, hogy a hadügyministernek a hadsereg élelmezése és ellátása tekintetében mulhatlanul szükséges ideiglenes intézkedéseken túlterjeszkedni nem lehet; állandó befektetések létesítése egyátalán nem feladata, minélfogva ilyesekre a delegatióktól hitelt igénybe nem is vehet.“ „Az utak rendes fenntartása ezentúl a hadi költségek terhére nem eszközölhető s azok kezelése mielőbb a helyi hatóságoknak átadandók.“ „A keskeny vágányú vasútnak Szeniczán túl folytatása a hadi költségvetés terhére semmi esetre nem eszközölhető.“ „A katonaság elszállásolása, minden terhesebb beruházás mellőzésével, a lehetőségig a községek, illetőleg a megszállott tartományok terhére eszközlendő ; a barakkok szilárdabb átalakításában a legszorosabb szükség legyen mérvadó.“ „A Broód melletti összekötő vasút és hid csakis oly mértékben készítendő el, a mely a broódi pályaudvar és az ideiglenes vontató vaspálya közötti összeköttetés eszközlesere elkerülhetetlenül szükséges és az eddig vállalt kötelezettségeken túl menő terheket maga után nem von.“ Ezekben, úgy hiszszük, oly korlátok lesznek a hadügyi kormány illetékessége és költekezése előtt, melyek sem feladatát nem koczkáztatják, sem annak tulhágását meg nem engedik. Ezért ajánljuk e határozati javaslatokat elfogadásra. Kelt Budapesten, 1879. évi márczius hó 10-éu. Szőgyény László s. k., hadügyi albizottság elnök. Hegedűs Sándor s. L, a hadügyi albizottság előadója.
