A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai

XXXvr. szám.

225

is hosszúra nyúlt ülésszakának megrövidítésére hat; mi magának a közös háztartásnak is javára válhat.

De midőn ezt az eljárást és igy az előterjesztések tárgyalásába való bebocsátkozást ajánlja az albizottság ezt azon kéréssel teszi, hogy a t. bizottság a következő határozati javaslatot elfogadni méltóztassék :

»A bözösügyi bizottság a közös kormánynak, az 1878. és 1879. évi rendkívüli hadi kiadásokra vo atkozó előterjesztéseinek tárgyalásába bocsátkozik, de e tárgyban hozandó határozatait csak akkor terjeszti legfelsőbb szentesítés alá, midőn az országgyűlésnek, a berlini szerződés iránti megállapodása létre jő<.

A mi ez előterjesztéseket illeti, azok részletes megvizsgálására az egyesült albizottság a hadügyi albizottságot kérte fel; ennek •/. és •/.'/. alatt csatolt két jelentésében foglalt nézeteket, indokolást, valamint határozati javaslatokat magáévá tette, és azok elfogadását ajánlja a tisztelt országos bizottságnak. — Ennek folytán a közös kormány által 1878-ra kért összegeket megszavazásra ajánlja ugyan, de nem a kormány által indítványozott formában, t. i.

41.720.000 frtnyi túlkiadásra felmentés, és 5 millióra póthitel alakjában, hanem egy összegben, mint teljesen rokontermészetű és a budget-jog szempontjából sem elkülöníthető kiadásokat, póthitel alakjában, a következő határozati javaslatban :

>A közös ministeriumn ik, a zárszámadás eredményeiről hozandó végelhatározás fenntartása mellett, a közösügyi bizottság 1878. évi márczius hó 24-én kelt és legfelsőbb szentesitést nyert határozata által engedélyezett 60 millió frtnyi rendkívüli hitelen felül, a keleti események további fejlődése következtében, a haderőnek bekövetkezett nagyobb kifejtése és Bosznia és Herczegoviuának megszállása folytán 1878-ban rendkívüli hadseregi czélokra szükségessé vált

46.720.000 frtnyi összeg erejéig póthitel engedélyeztetik.«

De egyszersmind magáévá teszi a négyes albizottság a hadügyi albizottság által kifejezett azon nézetet, hogy ha a hadi actio megmagyarázza is, hogy a múlt évben a hadügyi kormány több oly intézkedést tett és költekezésekbe volt kénytelen bocsátkozni, melyeket a hadsereg élelmezése és összeköttetésének biztosítása szempontjából szükségeseknek tartott, melyek a hadi actiótól aligha voltak elválaszthatók ; de ezek a megszállott tartományokban sem képezhetik többé a hadügyi költségvetés terhét, épen ezért a tisztelt bizottságnak elfogadásra ajánlja a következő határozati javaslatokat :

»Tekintve az occupatio kezdetén mutatkozó nehéz helyzetet és azon körülményt, hogy a teljesítmények és az azokra tett költségek természetét elkülöníteni alig lehet: a múltra nézve tett költekezést hadügyi kiadásoknak kell tekintenünk ; a jövőre nézve azonban, a hadügy- ministernek a hadsereg élelmezése és ellátása tekintetében mulhatlanul szükséges ideiglenes intézkedéseken túlterjeszkedni nem lehet ; állandó befektetések létesítése egyátalán nem feladata, minélfogva ilyesekre a delegatióktól hitelt igénybe nem is vehet.«

>Az utak rendes fenntartása ezentúl a hadi költségek terhére nem eszközölhető s azok kezelése mielőbb a helyi hatóságoknak átadandók. <

»A keskeny vágányú vasútnak Szeniczán túl folytatása a hadi költségvetés terhére semmi esetre nem eszközölhető.«

»A katonaság elszállásolása, minden terhesebb beruházás mellőzésével, a lehetőségig a községek, illetőleg a megszállott tartományok terhére eszközlendő ; a barakkok szilárdabb átalakításában a legszorosabb szükség legyen mérvadó.«

>A Broód melletti összekötő vasút és Ilid csakis oly mértékben készítendő el, a mely a broódi pályaudvar és az ideiglenes vontató vaspálya közötti összeköttetes eszközléseié elke riilhetetleuül szükséges és az eddig vállalt kötelezettségeken túl menő terheket maga után nem von.«

A közosügvi országos bizottság irománya1. 1876—79.

29