A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
214 XXXII. SZÁM. azt, melyben a monarchiát hivatalba léptémkor találtam, s az, melyben azt kifelé ma találjuk. Sohasem jutott eszembe, s ma sincs szándékom, elődöm eljárásán kritikát gyakorolni s abból csinálni tökér a magam javára. Nincs fonákabb dolog, mint ha orvos arra hivatkozik, hogy elődje rosszul kezelte a beteget. En ellenkezőleg, con- statálom, hogy hivatalbeli elődöm alatt a monarchia egy igen nagy lépést tett az 1866. évi válságból felüdülés tekintetében, s hogy kigyógyulása váratlan gyorsasággal állott be. A mi azonban a monarchia külhelyzetét illeti, ezt egy oly tény jellemezte, melyben elődöm csak oly ártatlan volt, mint én vagyok, — melyet ő maga egy találó szóval fejezett ki : Európa nem létezett — sa monarchia teljesen isolait helyzetben találta magát. Hogy milyen a monarchia mai helyzete kifelé, arról nem kell részletes előadást tartanom ; elégnek tartom a berlini szerződés előterjesztését. Magam constatálom, hogy a monarchia azon állásában, melyet a congressuson elfoglalt, hét éves működésem főeredményét találják. Ha ezen eredmény a monarchiára nézve rosznak mondható, akkor nem érdemes magamat bármely részlet miatt a felhozott vádak ellenében védelmezni. A veszély, mely Európa békéjét és a mi érdekeinket fenyegeté, a keleti háború eredményeiben rejlett, melyek a san-stefauoi előzetes békében jutottak kifejezésre. E béke módosítása képezte a berlini congressus feladatéit. A san-stefanoi béke szerzői maguk is belátván, hogy Törökország helyébe nincs mit ten- niök, Törökországot meghagyták ugyan, de oly alakban, mely azt életképtelenné tette volna. A san-stefanoi béke ezenkívül, a fennálló szerződésekkel ellenkezőleg, egyoldalú tények által a keletre egy új alakulást octroyált és ezzel egy nagy, talán átalános európai háború magvát hintette el. A t. bizottság május 29-én tartott ülésében volt szerencsém ezekkel szemben egy interpella- tióra válaszolva, hogy melyek a kormány által a congressuson főleg szemmel tartott érdekek, — két pontot kiemelni : először, hogy a mi a háborúra következik, az béke legyen, nem pedig oly állapot, mely új bonyodalmak magvait rejtené magában; másodszor, hogy a mit a béke a török birtokában hagy, a fennállhatás kellékeivel bírjonMindkét szempont a berlini szerződésben meg van valósítva. Hogy az egész Európa által óhajtott béke a maradandoság lehetőségét birja, a congressus mindent el akart kerülni, a mi a győztes fél érzelmeit sérthette volna; iparkodott fulánkot nem hagyni hátra, mely új összeütközéseket okozhatott volna. Oroszország nagy súlyt helyzett arra, hogy a részéről hozott nagy áldozatok s a kiküzdött győzelmek után, a krimi háborúban elvesztett területet visszanyerje. A congressus erre való tekintettel Bessarabia visszacsatolásába beleírni•/ godott. Oroszország ismételve kijelentette, hogy az általa viselt háborúnak czélját a keresztyének sorsának javítása képezi. A congressus nemcsak hogy egy új, önálló, noha hűbéres Bulgária alkotását helybenhagyta, hanem Rumeliának is keresztyén kormányzót biztositott és bizottságot rendelt ki, mely ezen és más török tartományok számára egy új közigazgatási rendszert dolgozzon ki, hogy európai ellenőrzés mellett, a keresztyének minden visszaélés és erőszak ellen meg- oltalmaztassanak. Oroszország hadi kárpótlásul nehány ázsiai terület hozzácsatolását óhajtotta ; ezen kívánatra is a szükségeseknek Ítélt módosításokkal ráállott a congressus és vele az első sorban érdekelt Angolország. De a inig a congressus a győztes érzelmeit tekintetbe vette, meg kelle óvnia Európa jogait is. Az európai béke érdekében nem lehetett abban megnyugodni, hogy fennálló szerződések a fegyveres erő által megszűnjenek, s azok helyébe egyoldalúkig octroyált új alakítások lépjenek. A congressusnak tehát feli kellett állítania az elvet — s azt érvényre is hozta — hogy európai szerződéseken tett változtatás csak akkor érvényes, ha abba a hatalmak beleegyeznek. E szempontból tői télit, hogy Románia, Szerbia, Montenegro függetlenek lettek ugyan, de önállásukat csak Európa akaratából nyerték. A congressus második czélja az volt, hogy
